Búzás Huba drámája: az intrikák és a hűség küzdelme a csáktornyai Zrínyi-várban

Valószínűleg a kegyes sors inspirálta erre a grandiózus feladatra. Őt választotta ki arra, hogy a krónikákban és forrásokban történő szinte mélytengeri alámerüléssel olvasóközelbe hozza Janus Pannonius, Balassi Bálint és ezúttal Zrínyi Miklós életét. A költő, hadvezér sorsa, dolga a szabadság, a függetlenség kivívása volt a 17. század derekán a törökök és a Habsburgok kettős présében, szorításában; az „ütközőzónában”. Búzás Huba drámája a görög tragédiák katarzisát hat felvonásban emeli át az 1652-től 1664-ig tartó évekbe. Az izzás fokról fokra nő a hatalmas történelmi tablóban. Az író seregnyi szereplőt mozgat: költők, hadvezérek, grófok, bárók, férjek és feleségek, inasok, őrök és egyéb, köztük bécsi tisztségviselők népesítik be a hitelesen megjelenített miliőt. Az imponáló leírások jóvoltából (központi helyszín a csáktornyai Zrínyi-vár) beavatottként követhetjük figyelemmel a lüktető cselekményt, amely párhuzamos, 21. századi asszociációkra kényszeríti az olvasót. A dráma élethű, adekvát nyelvezetében belebotlunk a Búzás költészetére oly jellemző extrém szavakba is.

Zrínyi 32 éves múlt a történet idején. Gróf, költő, hadvezér, horvát bán, Zala és Somogy vármegyék örökös főispánja. Latinul, olaszul, németül és törökül beszél. 1651-ben meghal a felesége, rá egy évre volt apósa nemtetszésére újranősül. Közben keletről a terjeszkedő Oszmán Birodalom hordáival, nyugatról a Német-római Birodalom arrogáns császárával, Habsburg Lipóttal kell szembeszállnia. A dráma indulatos, olykor ingerült és szenvedélyes, időnként monológokba hajló dialógusaiban az európai politikai háttér is kirajzolódik. Hadmozdulatok, stratégiai elvárások. Hadi sikerek és kudarcok. XIV. Lajos támogatja az ország felszabadító háborúját, trónfosztását.

A kalandos történelmi, családi legendáriumban a terített asztaloknál (az ültetési rend, az etikett hangsúlyos) szelíd pompában, pipafüstben szellemes arisztokrata humor is fel-felvillan ("kocsonyává fagyott a törökök pofája"); a hölgyek pletykálkodásában, fecsegésében ugyanakkor hasznos tanácsok, praktikák is elhangzanak. Esztétikai elemzéseket is beiktat a szerző, végtére is Zrínyi költő. Megalkuvás nélkül, szüntelenül lázadoznak a Habsburgok ellen. A tekervényes, igazságra törő jogi formulák és polémiák átmeneti reményt adnak, ám intrikák, gáncsoskodások, gyilkossági kísérletek, kémkedések, vesztegetések, elvtelen békeszerződések megakasztják a függetlenség elérését, elhomályosítják a heves nemzeti lelkületet. Zrínyi élete korrajz a hűségről, az árulásról, a szánalmas diplomáciai, politikai taktikázásról. Manapság sincs másképp.

Búzás Huba egyértelművé teszi, hogy a költő gyilkosság áldozata lett. A végső tömör, pergő jelenet rávilágít az ellentmondásokra, a kreált balesetre, a vadkan vélt támadására. Az európai, emberi kultúra fölvirradására még várni kell.