Endrődi Sándorra emlékeztek Veszprémben

Kanyár Erika, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Veszprém Vármegyei Tagozatának alelnöke elmondta, jelképes értékű, hogy Endrődi Sándor születése és halála is a magyar történelem tragikus évfordulóihoz kapcsolódik, hiszen 1850-ben született, akkor, amikor elkezdődött Haynau rémuralma, és 1920-ban halt meg, amikor a trianoni katasztrófát kellett átélnie a nemzetnek. A kortársak azt tartották, hogy a magyar irodalom egyik legrokonszenvesebb alakja Endrődi Sándor. Más úgy vélekedett, hogy Arany János halála után és Ady Endre megjelenése előtt Endrődi Sándor volt az akkor élő legnagyobb magyar költő. 

Ő maga úgy vélekedett saját költői pályájáról egyik versében: „Nem félek én, hogy egykor / Fölöttem összecsapnak / A feledés hullámi". Hála Ács Anna irodalomtörténésznek, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Veszprém Vármegyei Tagozatának, amely gondozza Endrődi életművét, bekerült a Magyar Elektronikus Könyvtárba is. A költészeten kívül egyébként roppant gazdag, tartalmas és tevékeny életet élt, hiszen tanár, újságíró, szerkesztő, irodalomtörténész, műfordító, író és költő is volt egyúttal. Családjában élt '48-nak a hagyománya, Petőfinek a tisztelete, tehát nem véletlen, hogy ő az életművében ébren tartotta Petőfi Sándor emlékezetét. 

Az összejövetelen Sz. Csordás Éva előadóművész Endrődi Sándor két versét szavalta el, majd koszorút helyeztek el a Szabadság téri emléktáblánál. Arról is értesültünk, hogy a MIT Veszprém Vármegyei Tagozata a fővárosba, a Fiumei úti sírkertbe szervez látogatást november 30-án, ahol Endrődi nyughelyét keresik fel tisztelői.