Ütötték, vágták egymást a Veszprémvölgyben

– A rendezvénynek az a célja, hogy az emberekhez közelebb hozzuk a történelmet, megismertessük velük, hogyan éltek és harcoltak eleink a középkorban – mondta lapunknak az egyik szervező, Búvár Attila, a budapesti Ferreus Lupus Történelmi Vívócsapat és Sportegyesület alelnöke. – Szerencsére a Laczkó Dezső Múzeummal nagyon jó az együttműködésünk, velük közösen tudjuk ezt a rendezvényt immár második éve megtartani – emelte ki. Mint fogalmazott, a tavalyi esztendőhöz képest érzése szerint tudtak fejlődni, elég csak a résztvevőkre, és a kilátogató nagy létszámú közönségre gondolni.

– Az a célunk, hogy a gyermekeket megtanítsuk a történelem szeretetére. Nagyon szeretnénk, hogy minél többen megismerjék, hogy mennyire csodás dolog a múltnak az ismerete, és nagyon reméljük, hogy utánpótlásként a csapatainkban majd pár év múlva talán közülük is harcolni fognak néhányan – tette hozzá.

– Ez kőkemény középkor – mutatott a küzdőtérre, ahol a felek valóban nem kímélték egymást. – Három-három fő küzd egymással, hangsúlyozom, nem koreografáltan, hanem élesben. A fegyverek pontos másolatok, olyanok, melyet a mostani harcosok középkori elődei használtak – emelte ki. 

Szabadon lehetett verekedni, ami azt jelentette: bárdokat, baltákat, alabárdokat, kardokat, buzogányokat, pajzsokat használtak szombaton a résztvevők. A különleges és nem mindennapi eseményre nagyon sok csapat érkezett Veszprémbe, a Kolostorok és kertekbe, így a magyarok mellett Csehországból, Bulgáriából, Romániából és Szlovákiából is jöttek résztvevők.

Felmerül a kérdés, vajon miért öltöznek középkori ruhákba és verekednek szabadidejükben felnőtt emberek?

– A felnőtt emberek, amikor gyerekek voltak, nagyon beleélték magukat a történelembe, beleélték magukat a történelmi filmekbe, történelmi könyvekbe, és akit ez megérint, az nem is akarja elengedni – válaszolta az alelnök, akit ugyancsak beszippantott a régmúlt szele. – Rajtam egy középkori poröltözet van. Általában a középkorban védték a fejüket egy kámzsával, amit fel is lehet húzni. Ez egy vastag kámzsa volt, ami a meleg ellen nagyon jól védett. Ugyanakkor harisnya van rajtam, egy bőrcipővel kiegészítve – beszélt a szereléséről.

Búvár Attila elárulta, anno Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényén nőtt fel. – A regény csatajelenetét számtalanszor elolvastam, ismertem az összes szereplőt, közel hozta hozzám a történelmet, a középkort. Onnantól nem is tudtam ezt elengedni – magyarázta.

A rendezvény egyébként két részből állt: egyrészt az úgynevezett hagyományőrző részből, ahol ottjártunkkor életképeket láthattunk arról, hogy miként főztek korabeli módon az akkor élő emberek, a katonák pedig  fegyverbemutatót tartottak. 

– Itt hozzáértő hagyományőrzők vannak, akik ezt el tudják mondani, és látszik, hogy nagyon sok gyereket foglalkoztat ez a világ, Kipróbálják a kesztyűket, a sisakokat, megfoghatják a kardokat. A másik rész az egy kicsit ennek egy sportosabb verziója, ahol nagyon kemény és éles küzdelmek zajlanak. Ez a két esemény kiegészíti egymást  – mondta a szervező.

A további tervekről megtudtuk, szeretnének szorosabb kapcsolatot kialakítani az önkormányzattal és helyi vállalkozókkal. – Úgy érzem, Veszprém megérdemli, hogy legyen egy nagyon komoly középkori eseménye – mondta búcsúzóul Búvár Attila.