Ahogy fogy a jövendő, egyre fontosabb lesz a múlt... - Bazsi nem feledi szeretett költőjét

Elsőként Zöldy Pál író mondott köszöntőt, amellyel kellő módon ráhangolta a résztvevőket az emléknap további programjára. Úgy fogalmazott, művész az, aki észreveszi és megmutatja azt, ami láthatatlan, megszólaltatja azt, amit mi nem hallunk. 

Németh István Péter költő, irodalomtörténész évről évre visszatérő vendég Bazsiban, így ezen a szombaton is találkozhattak vele az érdeklődők. Tavaly Simon István Petőfi-képe volt előadása középpontjában, most az 1975. január elsején megjelent Simon István-szonettfüzér jelentette a kiindulópontot. Akkor a Népszabadság irodalmi rovatát a Bazsiban született költő badacsonytomaji barátja, Tamás István szerkesztette. 

– A költők kedvelt témája mintegy két évszázada, hogy újévi verseket írnak. Így tett Csokonai, s többször Petőfi Sándor is. Simon István 1958-ban allegóriát szerzett az év háromszázhatvanöt napjáról. 1975-ben az esztendő első napján újévi gondolatai között ifjúságának képeit nem idézi föl már, hanem a régi telekre emlékezik, hiszen ahogy fogy a jövendő, egyre fontosabb lesz a múlt. Egyáltalán nem alkalmi vers tehát a 84 soros költemény. A nagybeteg Simon Istvánnak, ha van búcsúverse, ez mindenképpen az. Az utolsó verseskönyvében, ami öt hónappal később, az Ünnepi könyvhéten jelent meg, Simon jócskán változtatott a szövegen. A Rapszódia fehérben címet mindenekelőtt Téli rapszódiára cserélte, s kötetének és így életművének záródarabja lett – mondta Németh István Péter a tőle megszokott, élményszámba menően választékos nyelvezettel. 

A közönség egy érdekes, színes beszélgetés szem- és fültanúja is lehetett Simon István szülőházának udvarán. A színpadon Ákody Zsuzsa írónővel Kellei György író, újságíró beszélgetett. Az írónő kérdésre válaszolva elmondta, hogy első regényét 1999-ben írta, Földanyácska gyermekei címmel. Szó esett a Láng a havon című történelmi regényéről is, amelynek főszereplője Petőfi Sándor. A regény fikció, s arról szól, hogy mi történt volna, ha a híres költő nem hal meg a segesvári csatában. Kellei György remekül előkészített és egymásra épülő kérdései által a hallgatóság betekintést nyerhetett Ákody Zsuzsa munkásságába az élvezetes beszélgetésen keresztül. 

Az emléknap műsorában Cseh Tamás-dalokkal Kiss György gitáros-énekes működött közre, majd a résztvevők Szentes László polgármesterrel közösen koszorúzták meg a költő szülőháza falán lévő emléktáblát.