Megnyílt Egry József tárlata a Laczkó Dezső Múzeumban

Az Egry 140 - Balaton, Szicília, Nervi című tárlaton a festőművész 140 alkotása látható. Péterváry-Szanyi Brigitta, a múzeum igazgatója köszöntőjében kiemelte, az utóbbi négy évben harmadszor nyitotta meg újra kapuit átmeneti bezárás után az intézmény. Hozzátette, a múzeum épülete teljesen megújult az elmúlt másfél évben. Új gépészeti rendszert építettek be, megújult a homlokzat, a tető, a fűtésrendszer, az elektromos hálózat, valamint több helyen az eredeti díszítőfestést is helyreállították. Jelentős változás, hogy liftet építettek be az épületbe, amely így akadálymentesen megközelíthető. Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész megnyitójában arról beszélt, a Balaton ma a magyar identitás egyik alapja, ehhez azonban mérnökök és művészek munkájára volt szükség. Emlékeztetett, a tó és környéke a 18. század végéig egy mocsaras vidék volt, amelynek lecsapolására több terv is készült. 

Először a költők vették észre a magyar tenger szépségét – maga a kifejezés Kazinczy Ferenctől származik –, Csokonai Vitéz Mihálytól kezdve Berzsenyi Dánielen át Virág Benedekig. Nem sokkal később a festőművészek is felfigyeltek a Balatonra: előbb a tó körüli táj vadregényességét festették, majd a déli parton elkészült a vasút, és ezután sorra születtek a viharos Balatont ábrázoló festmények. Nem sokkal ezután Mészöly Géza a tó körüli településeken lakókat ábrázolta, míg Szinyei Merse Pál elsőként a fény és a víztömeg találkozását vizsgálta festményein. – Egry József – aki nemcsak festőként, emberként is eggyé vált a balatoni tájjal – képein a Balaton szakrális térré válik a fény, a víz és a képeken szereplő emberek egybeolvadásával: időtlen teret és időből kilépett embereket ábrázol – fogalmazott Nyáry Krisztián. 

Egry a balatoni képein elutasította a pátoszt és a nosztalgiát, ugyanakkor bibliai mélységű szociális érzékenységről tett tanúbizonyságot. Bár a konzervatív kultúrpolitika és a második világháború utáni kommunista hatalom egyaránt mellőzte őt, ez nem törte meg. Nyáry Krisztián arról is beszélt, bár szokás Egryt előzmények és követők nélküli festőként aposztrofálni, balatoni ábrázolásainak előképe Szinyei és Mészöly Géza művészete, míg Egry képzőművészete számos kortárs írót és költőt ihletett meg, például Nagy Lászlót, Illyés Gyulát vagy Weöres Sándort. – Egry József és művésztársai megteremtették a Balaton hétköznapi szakralitását: megtanítottak minket, hogy örök és megváltoztathatatlan tájként is képesek legyünk a Balatonra tekinteni – jegyezte meg Nyáry Krisztián. A megnyitón közreműködtek a Snétberger Zenei Tehetség Központ növendékei. A kiállítás – amelynek kurátora Sipos Anna – október végéig látható.