Holányi Julianna tárlata

Az irodalomtörténész méltatásában kiemelte a Maros menti, nagyenyedi születésű művésznő alkotásainak erdélyi tájakat, fényeket, színeket, irodalmi-történelmi vonatkozásokat felvillantó hangulatát. Nagyenyed hihetetlenül gazdag múltú város, ahol ma is az ember szinte benne él a történelemben, emelte ki, s a művésznő képei őrzik és sugározzák hangulatukkal, lelki érintéseikkel a kollégiumalapító Bethlen Gábor, s a városhoz kötődő nagyságok (Kőrösi Csoma Sándor, Apáczai Csere János, Pápai Páriz Ferenc, Bod Péter, Kemény Zsigmond vagy a közelmúltból Sütő András) emlékét, szellemiségét. A szülőföldhöz való erős kötődés érzelmi, hangulati vonatkozásban jelen van szinte a művésznő minden alkotásán, a nem kimondottan erdélyi témájú tájképein, csendéletein is, a magyarság anyaországi történelmi, művészeti értékeinek ábrázolásain is. Éljen ugyanis az ember bárhol, vezesse bárhová a sors, érezze magát bárhol otthon – a szülőföld soha nem szakad ki belőle. A lélek és a "teremtő kéz" is egyszerre mozdul meg, ha a szülőföld emléke felmerül.
Az irodalomtörténész érzelmi szemüvegén át, leginkább Áprily Lajos versvilága ad vezetőt Holányi Julianna alkotásaihoz. Ezért megnyitójában az egyes festményekhez, Áprily-versekből idézett Praznovszky Mihály. 
 

Elhangzott, a művésznő 1989-ben költözött át "Pannóniába", ahol Berhida és környéke lett az új otthona. Életének jelentős évtizedeit a precíz és kiszámítható mérnöki munka tette ki, de közben művészeti iskolákban gazdagította ismereteit, s 1985-ben rendezte meg első egyéni kiállítását, amelyet 152 követett szerte a világban és több mint 200 gyűjteményes tárlaton is bemutathatta akvarell, pasztell, tus és akril technikával készült alkotásait. Képei ma már megtalálhatók köz- és magángyűjteményekben bel- és külföldön – többek között Romániában, Ausztriában, Németországban, Svédországban, Izraelben, Svájcban, USA-ban, Franciaországban…
Mostani tárlatán alapvetően temperával és pasztellel készült alkotásai láthatók. A természet világát és a lakott környezetet bemutató alkotásain gyakran láthatók a közösségek lelki központjai, a templomok. Veszprémi témájú képein például feltűnik a dózsavárosi Szent László-templom, a Vár szakrális épületei között a Gizella-kápolna, az oltárán olvasható örök érvényű  üzenettel, mely a Veszprémi Főegyházmegye jelmondatává lett: Őseink hite a jövő reménye! „A passaui álom” című festményén pedig Gizella királynénak a niedernburgi kolostor kápolnájában található sírja látható, előtérben a Gizella-kereszttel.

A kiállítás június 30-ig tekinthető meg.

Toldi Éva