2023.04.10. 08:50
Hogyan készüljünk a magyar nyelv és irodalom érettségire? Tippek, trükkök fiataloknak
A tavaszi érettségi írásbelijei május 5-től 26-ig tartanak. A magyar nyelv és irodalom írásbeli - azaz az első kötelező tárgy - május 8-án 9 órakor lesz. Az emelt szintű szóbeliket 2023. június 7–14. között, az középszintű szóbeli vizsgákat pedig 2023. június 19–30. tartják majd.
Részlet a mozifilmből
Talán ősidők óta, a fiatalság sokkal jobban tart a szóbeli megmérettetéstől, mint az írásbelitől. Talán azért, mert közvetlenebb az inger, gyorsabban kell reagálni, és nincs idő az agyunk eldugott rejtekéből előhívni az információkat. Az irodalom középszintű érettségi szóbeli tételeit már bizonyára mindenki megtalálta az oktatási hivatal honlapján, nézzük, melyik lehet a legnehezebb?
1. Petőfi Sándor forradalmi látomásköltészete 2. Arany János kései (1877) balladáinak témakörei és műfaji sajátosságai 3. Ady Endre látomásos tájköltészete 4. A próféta alakjának megjelenítése Babits Mihály Jónás könyve című alkotásában 5. Takács Pista, Suhajda Jancsi, a hatéves Esti Kornél. A gyermekként létezés motívumai Kosztolányi Dezső novelláiban 6. Egyéni számvetés, létösszegzés József Attila utolsó vershármasában 7. A magány sokarcúságának megjelenítése Csokonai Vitéz Mihály elégiko-ódáiban 8. Romantikus világlátás és képalkotás Vörösmarty Mihály kései költészetében 9. A regényszerű olvasat lehetőségei és az elbeszélésmód sajátosságai Mikszáth Kálmán A jó palócok című művében 10. Az iskola és a kamaszkor megidézése Karinthy Frigyes Tanár úr kérem című kötetének karcolataiban 11. Vallomásos és közösségi elkötelezettség Nagy László Himnusz minden időben című kötetének néhány verse alapján 12. A groteszk látásmód Örkény István Tóték című kisregényében 13. A gyermeki nézőpont és a prózaműfaj kapcsolata Dragomán György A fehér király című művében 14. Az eposz műfaji jellegzetességei Homérosz Iliász vagy Odüsszeia című műve alapján 15. Romantikus jegyek Puskin Jevgenyij Anyegin című verses regényében 16. A kafkai ábrázolásmód sajátosságai Franz Kafka Az átváltozás című elbeszélése alapján 17. A komikum megjelenési formái és leleplező hatása Molière egy szabadon választott drámájában 18. Ádám szerepei és alakváltozatai Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményében 19. A krimi műfaji jellegzetességeinek és hatáskeltő eszközeinek bemutatása Agatha Christie egy szabadon választott regénye alapján 20. A székelység világának reális és költői megidézése Tamási Áron Ábel a rengetegben című regényében |
Az órákon a legtöbbször a kortárs szerzőkről esik a legkevesebb szó idő híján. Emiatt jelen cikkünkben a Dragomán tételt húzóknak igyekszünk némi segítséget nyújtani. Általánosságban véve óva intünk mindenkit attól, hogy anélkül kezdjen neki a tételek kidolgozásának, hogy a tételben szereplő művet ne olvasta volna el, de jelen helyzetben bíznunk kell fiatal olvasóinkban.
Dragomán György: A fehér király
A regény egy romániai iskolás gyerek, Dzsátá szemszögéből meséli el apja elvesztését és a felnőtté válás folyamatát a Ceaușescu-diktatúra legreménytelenebb éveiben, egyben betekintést nyújtva a totális hatalom hétköznapi mechanizmusaiba, illetve a kultúrák, vallások, nemzetiségek együttélésébe. Bár a kötet önmeghatározása szerint regény, akárcsak a Sinistra körzetben, a tizennyolc fejezet sorrendje lényegében – az első és az utolsó kivételével – változtatható, és ezt javarészt A fehér király filmszerű jelenetezése teszi lehetővé.
Amennyiben ragaszkodunk az egymásra következő fejezetek sorrendben történő olvasásához, akkor az antikommunista apa letartóztatásától és a Duna-csatornához való elhurcolásától a kommunista nagyapa temetéséig tartó epizódokkal szembesülünk Dzsátá életéből, amelyek az iskola és a család – a pártállam által szabályozott – tereiben a gyermeklét maga mögött hagyásának a tapasztalatát érintik. A gyermekkorból a felnőttkorba történő átmenetben sajátos szerepet tölt be az apa hiánya, amely beindítja a helyettesítések játékát a szövegben. Már az első fejezetben – mintha csak egy sakkjátszma lenne – a fiú lép az apa helyére, amikor édesanyját házassági évfordulóján egy csokor tulipánnal akarja meglepni, ugyanúgy, mint hiányzó apja tette ezt minden évben. A regény címébe emelt motívumként a fehér király is többfunkciójú. Egyrészt felerősíti az afrika című fejezetben a bábu jelentőségét, hiszen annak zsebre tétele a lázadás eszköze (a figura annak a volt nagykövetnek a képét viseli, akinek az anyja felajánlja testét, ha segít visszahozni férjét a kényszermunkáról). Másrészt arra is ráirányítja a figyelmet, hogy a fehér király hiánya a sakktábla rendszeréből a családból hiányzó apa figurája lehet; Dzsátá a bábut az apja képe mellett őrzi a kabátzsebében. Bizonyos esetekben azonban a hiány nem pusztán a helyettesítés és helyettesíthetőség előfeltétele, de eredménye is. A főszereplő-elbeszélő Dzsátá a saját nevét sosem mondja ki, megszólításával először Miki bánál, a vak harmonikásnál találkozunk, és ott is csak annyi derül ki, hogy a Dzsátá gúnynév – az igazi tulajdonnév nem szerepel a regényben. Hasonlóképpen hiányt okoz a tulipánlopáskor, hogy Dzsátá direkt nem az iskolai kabátját vette fel, karszám nélkül pedig az idegenek nem tudják őt azonosítani és feljelenteni.
Hiány és helyettesíthetőség viszonyára utal kiváltképpen a Duna-csatornát megjárt Csákány, aki a regény két fejezetében is szerepel. Amikor Dzsátá először találkozik vele, akkor a többi munkás azzal ugratja a fiút, hogy Csákánynak a himlőtől felismerhetetlenségig torzult arca az apját rejti, s Dzsátá egy pillanatra valóban azonosítja is kettejüket a mozdulataik alapján. A második találkozáskor Csákány megmutatja Dzsátának a személyi igazolványát, és azon az eredeti arcképét; ekkor pedig az ő képe is odakerül az eredeti apa fényképe és az apát helyettesítő bábu mellé. Az arcok amúgy is gyakran jelennek meg zavaró tényezőkként a regényben, kizökkentve az elbeszélő diskurzust: a nagypapa krémtől zsíros arcától Miki bá üres szemgödrein keresztül az anya folyton könnyes arcáig vagy többlet, vagy hiány torzítja a szereplők ábrázatát. Ezt a hatást pedig csak fokozza, hogy Dzsátá arca mindössze kétszer tűnik fel az elbeszélésben: egyszer ténylegesen tükröződve Vasököl, a földrajztanár aranygyűrűjében, egyszer pedig csak a tükröződés lehetőségeként a nagypapa koporsójának lakkozott fedelén, ám ahhoz nem lép közelebb a főszereplő.
A gyermeki nézőpont és a prózaműfaj kapcsolata
A gyermeki nézőpont kiemelt jelentőségű a regényben. Egyrészt felveti a prózaműfaj kérdését; azt, hogy apa-, esetleg anyaregény lenne A fehér király, vagy pedig anti-fejlődésregény. Előbbihez kapcsolható az apanyelv kérdése, hogy Dzsátá gyakran idézi apja, nagyapja mondásait, sőt, a valódi neve is megegyezik az övékével. Utóbbi mellett, tehát hogy nem igazi Bildungsromanról van szó, azzal lehet érvelni, hogy a múlt idejű elbeszélés tudatfolyamszerűsége mindig a főszereplő-elbeszélő saját állapotára irányul: Dzsátá tulajdonképpen önanalízisét vezeti végig a regényen, különböző állapotait tárja az olvasó elé. Az elbeszélői szólam effajta (ál)naivitása révén a diktatúrával az olvasó is közvetlenül szembesül. Ezt ellenpontozza, hogy a felnőttek viszont nagyon is belesimultak a rendszerbe, nyelvük uniformizált, és mindannyian személyiség nélküli szerepeket alakítanak. Érdekesség, hogy pont a főszereplő elbeszélői szólamán keresztül rokonították többen a regényt A Pál utcai fiúkkal, illetve a Sorstalanság Köves Gyurijával; bizonyos szempontból ezzel magyarázva Magyarországon kívüli sikerét. A könyvet ugyanis több mint harminc nyelvre fordították le, megjelenését az Egyesült Államokban és Németországban hatalmas siker kísérte. 2017-ben film is készült belőle Alex Helfrecht és Jörg Tittel rendezésében, amely azonban csak mérsékelt kritikusi elismerésben részesült.
Irodalom
Kulcsár-Szabó Zoltán: Ex Libris. Élet és Irodalom, 2005. 42. sz.
Bazsányi Sándor: Ex Libris. Élet és Irodalom, 2006. 11. sz.
Orosz Ildikó: A fehér királyról. Kritika, 2006. 5. sz.
Darvasi Ferenc: „hol zsarnokság van…”. Irodalmi Jelen, 2006. 1. sz.
Gagyi Ágnes: Beszélni arról, ami ismerős. Székelyföld, 2006. 3. sz.
Még több olvasnivaló: A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet lexonikja
