Rímekben az élete

A bensőséges hangulatú találkozó résztvevőit Décsey Sándor intézményvezető köszöntötte. Mint mondta, a kényszerű téli szünet után egy irodalmi programmal indítják a könyvtári események sorát, amelyben ünneplik majd a költészet napját április 19-én, és szavalóversenyt szintén rendeznek majd a gyermekkönyvtárban.

Az esten Víghné Varga Odett elárulta, hogy Esztert magyarból tanította az általános iskolában, azóta azonban az egykori bátortalan kislányból egy életigenlő, optimista felnőtté vált, akire jó érzés büszkének lenni. A ma a keszthelyi gyermekkönyvtárban dolgozó fiatal szerző korábban lapunk munkatársa is volt. 

Eszter az érettségi idején került közelebb a versekhez, akkor több kötetet elolvasott és maga is írni kezdett. Közel állnak hozzá Fodor Ákos haikui, de Ady és Petőfi, Radnóti, Szabó Lőrinc szintén hatással volt költészetére. Sőt, még nem kizárt, hogy a Petőfi-évforduló megihleti.

Versei közreadásával szerette volna megörökíteni érzéseit, gondolatait, remélve egyben, hogy azok másoknak is tetszenek. Hatással van gondolatvilágára a természet, megihleti egy tóparti séta, a gyermekkori emlékek felidézése. Ritkán változtat a papírra vetett első gondolatokon, de előfordul, hogy egy versen belül alkalmaz hagyományos és szabad verselést is. Ugyanis, bár közel állnak hozzá a rímek, nem feltétlenül erőlteti azokat. Első kötetében négy témát dolgoz fel, vall a gyermekkorról, a szerelemről, gondolatairól és a természetről. Nem titkolja édesanyjához való szoros kötődését, hiszen az ő személye a biztonságot jelenti számára. De felidézi a felhőtlen gyermekkor mellett az időnként unalmas iskolai perceket is. Kedvenc évszaka az ősz, mégis csak egyetlen őszi verset választott a kötetbe, mivel úgy érezte, a többi nem illene a pozitív kicsengésű versek közé. Hiszen, bár verseiben megjelenik a küzdelem, ugyanakkor jelen van a pozitív életszemlélet és a szeretet fontossága. Optimista szemlélet sugárzik a versekből, sok költeménye tartalmaz olyan mondandót, amelyből minden olvasó meríthet, töltekezhet. Amint ő maga is ezt teszi. Miközben vágyait önti szavakba és kiírja magából érzéseit, gondjait, saját verseiből merít erőt. Ez is hozzájárult egykor, hogy írni kezdett – vallotta. 

Terveit megosztotta a hallgatósággal is, kiderült, hogy örömmel folytatná a könyvtárosi munkát és tanulna még, de az újságírás szintén érdekli, és a családalapítás sem hiányzik a tervek sorából. Ami pedig az írást illeti, készülnek prózái, novellái, amelyek megjelentetését egy következő kötetben tervezi újabb versekkel együtt. Addig is vigaszt, kapaszkodót jelentenek számára a versek, szerencsésnek érzi magát, hogy érzéseit papírra tudja vetni. Sokszor az írás a barátja, és azzal szeretne másoknak is örömet okozni.