Harmincéves évfordulót ünnepelnek

A bemutató elején a résztvevők a tavaly elhunyt Varga Bélára emlékeztek, aki 36 évig dolgozott a megyei könyvtárban, és harminc éven át igazgatta az intézményt. Földesi Ferenc, a Veszprémi Szemle főszerkesztője elmondta, idén novemberben ünnepli megalapításának 30. évfordulóját a folyóirat. Emlékeztetett, a lap indulásától kezdve arra törekszik a szerkesztőség, hogy bemutassák Veszprém ezeréves történetét. Az utóbbi években a város története mellett a Veszprém vonzáskörzetéhez tartozó településekre is figyelmet fordítanak. Molnárné Barna Katalin, a Pannon Egyetem oktatási rektorhelyettese – aki apai ágon Kiss Ernő honvéd altábornagy leszármazottja – reményét fejezte ki, hogy hosszú évekig működhet tovább a folyóirat, és a szerzők táborát minél több fiatal is erősíti majd. Halmay Gábor önkormányzati képviselő (Fidesz–KDNP), a közjóléti bizottság elnöke arról beszélt, kiemelt folyóirat a Veszprémi Szemle az önkormányzat számára. Hozzátette, a bizottság egyhangúlag döntött a lapot kiadó alapítvány támogatásáról, amelyet a közgyűlés hagyhat jóvá a közeljövőben. 

A bemutatón a lapszám két szerzője Sashalmi István és fia, Dávid tartott előadást a folyóiratban is közölt témában. Sashalmi István Petőfi Istvánról, Petőfi Sándor költő testvéréről beszélt, aki a 6. „veszprémi” honvéd zászlóaljban szolgált a szabadságharc alatt. A hentesként dolgozó, és Veszprém vármegyébe kerülő Petőfi István 1848. júniusban jelentkezett önkéntesként az alakulathoz. A zászlóaljat már nyáron bevetették a szabadságharcban, és résztvevői voltak a tavaszi hadjáratnak is, amelyben Petőfi István főhadnagyként vett részt. Az 1850-es évek második felében gazdatiszt és jószágigazgató volt a Békés vármegyei Csákón. 

Sashalmi Dávid a terepasztalok történelmi események megjelenítésében betöltött szerepéről beszélt. Részletesen ismertette az 1848. december 30-ai móri ütközetnek azt a párbaját, amelyben gyepesi Kun Béla végzett gróf Rudolf Schaffgotsch századossal. A folyóiratban tanulmány olvasható Koi Gyula tollából Zsoldos Ignác jogtudósról, aki nyugdíjazásától haláláig Veszprémben élt, és ő a város egyik első MTA-tagja, akit a magyar jogásznyelv megújítójának is tartanak. Emellett többek között a modern táncok veszprémi megjelenéséről és az 1928-29-es tél krónikájáról is olvasható írás a folyóiratban.