2023.03.07. 11:30
A tartalmánál érdekesebb, hogy megakadt benne az orosz golyó
A zirci apátságban van egy golyónyomot viselő könyv, amiből megtudjuk, hogy német csatarepülő vágódott neki a II. világháborúban a nagyterem sarkának, azt is, mikor vonultak be a bakonyi városba az oroszok és féltek benyitni a könyvtárszobába.
A könyvek a szövegeiken túl is múltunkról, eleinkről mesélnek, használóik bele rejtették emlékeiket – állítja Németh Gábor, a Ciszterci Műemlékkönyvtár igazgatója. Kezében szavainak egyik bizonyítéka, az egyik különleges kötet
Fotó: Rimányi Zita/Napló
Németh Gábor, az Országos Széchenyi Könyvtár Ciszterci Műemlékkönyvtárának igazgatója a Padányi Biró Márton könyvtára című könyvét mutatta be az apátság barokk termében és a beszélgetés során az ott található régi kötetekről is szó esett. Az igazgató felmutatta kinyitva az egyiket és megkérdezte a közönséget: "Valakinek ötlete, mi történt vele?" Szuronyra tippelt egy hölgy. A válasz szerint azonban: töltény, golyó. Az hatolt be a gerincén. Valószínűleg azért fogták meg a papírlapok a lövedéket, mert a könyvtárszoba ajtaja már gyengített erején, sebességén. A golyónyomot nyíllal jelölő feljegyzésből pedig fontos történelmi tényeket tudhatunk meg.
Átlőtt könyv az apátságban
Fotók: Rimányi Zita/NaplóNémeth Gábor cérnakesztyűben óvatosan tartotta a kezében a kötetet és felolvasta a borítója belső oldalára leírtakat. Aszerint a könyvtár nagytermének értékesebb könyvei a légiveszély miatt 1944 őszén lekerültek a földszintre, a kettős forráscsappal szemben lévő sarokszobába. Amikor 1944. december 23-án a nagyterem északnyugati sarkának repült egy német Fock-Wulf-féle csatarepülő, minden könyv lekerült ebbe a szobába. Az oroszoknak az 1945. március 23-án történt bevonulása utáni napok egyikén az egyik közülük keresztül lőtt géppisztolyával ennek a szobának az ajtaján. "A golyó itt akadt meg" – írták fel a könyv sérülése mellé. Németh Gábor szerint ez a feljegyzés, és az, hogy a könyvben megakadt egy orosz golyó, érdekesebb, mint a tartalma. Egyébként, mint megtudtuk tőle, egy XVIII. századból származó, német nyelvű, nem túl jelentős teológiai munka. Azonban sorsa miatt az utókor számára mégiscsak különlegessé vált. A könyvek a szövegeiken túl is múltunkról, eleinkről mesélnek, használóik bele rejtették emlékeiket – állítja a könyvtárigazgató.