Tihanyiné Bálint Zsuzsa utolsó vidéki önálló kiállítása nyílt Ajkán

A megnyitón köszöntőt mondott Dobó Zoltán, Tapolca polgármestere, aki szavait az alkotóhoz is címezte.

– A tehetség, a művészet és a felelősség fogalmairól ahányan vagyunk, annyiféleképpen gondolkodunk. De ismerve az ön eddigi, társadalomban kifejtett tevékenységét, otthon végzett munkáját, azt gondolom, hogy sok mindent megmutatott nekünk. Nem mindenki rendelkezik azzal a képességgel, hogy a művészetben tehetségesnek mondják. Amikor valakinek szárba szökken a tehetsége és művész válik belőle, akkor valószínűleg sokkal fontosabbnak gondoljuk a tevékenységét, mint egy átlagemberét. Önöknek, művészeknek megvan az a képeségük, hogy érzéseiket olyan módon láttassák velünk, hogy azzal nemcsak a szemünknek, hanem a lelkünknek is adnak. Mindenki átérezhet különféle érzéseket a képek láttán. Lehet, hogy az ön képeit nézve nem pont azt érzem, ami önt megihlette, mégis kapok tőle valamit. Itt van jelen a felelősség azok részéről, akik üzennek felénk. Akik ma megfogalmaznak üzeneteket. Társadalmit, vagy csak a művészet szeretetét önmagáért. De biztos vagyok benne, hogy nem múlik el nyom nélkül semmi. Ahogy az idős ember neveli az unokáit, 50 kép, 70 év után bizonyára egy művész is nagyon sok mindent tud átadni azoknak, akik azon gondolkoznak, hogy a bennük lévő tehetséget, alkotókészséget hogyan tudnák megmutatni. Biztos vagyok benne, hogy az 50 évben és a 70 képben sokkal több van, mint amit a számok mutatnak – mondta a polgármester, és a város nevében is megköszönte, hogy Tihanyiné Bálint Zsuzsa élete 70 évéből a legtöbbet a város lakói között töltötte tanárként, alkotóként. Reményét fejezte ki, hogy a művészetben, tehetségben, felelősségvállalásában a 70 év után is lesznek követői, és jó példaként szolgál majd ez a két szám sokaknak. 

A jubileumi tárlatot maga az alkotó mutatta be az érdeklődőknek, vallva, hogy élete utolsó vidéki nagy kiállítása az ajkai. Más területre szeretné irányítani az életét ezután.

– Meglepő lehet, hogy magam állok most itt, de ki tudna egy bármiféle produktumot bemutató tárlatot hitelesebben bemutatni, mint maga az alkotó? Amellett nem vagyok éppen szűkbeszédű, ezt a képességemet pedagógusként 40 éven át jól tudtam kamatoztatni. A hetven év során igyekeztem képességeim szerint megtenni mindazt a jót, amit csak lehetett – mondta. Szólt arról, hogy az eltelt hét évtizedben elsősorban édesanya és feleség volt, büszke a gyermekeire, boldog a férjével. Mindhalálig pedagógus is, aki annyi szeretetet kapott sok ezer gyerektől, hogy sok-sok évre elég lenne. Személyisége egyik legfőbb vonását, játékosságát szintén kiélhette tanítványai között. Lokálpatrióta, és mint az alkotások bizonyítják, festő is ő, aki lázad. Nem hagyja, hogy visszafogják korlátok, rácsok, ablakok. A tér, a szín, a végtelen az ő élettere. Mindemellett írónak tartja magát, verseket, novellákat, regényt is írt már, de egyik legkedvesebb műfaja a vicc, amelyből szintén többet jegyez. Mindezekből ízelítőt is adott a hallgatóságnak, amint a kiállított képeihez ugyancsak írt egy-egy verset. 

A megnyitón egyik költeményét szavalva közreműködött Bábics Valéria. A kiállítás február 24-ig látogatható.