2023.02.27. 20:00
Fesztivál a hűtőtornyok tövében
Különleges helyszínen, merőben új audiovizuális fesztivál indul útjára a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program kiemelt eseményeként: az Inota 2023 című rendezvény középpontjában az előremutató zene, az újszerű vizuális alkotások, a legfejlettebb technológiák és a hozzájuk kapcsolódó kreatív gondolkodás áll majd.
Fotó: MTI/Mónus Márton
– Augusztus 31. és szeptember 3. között ismét megelevenedik a húsz évvel ezelőtt bezárt ipari terület, amely a 8-as út mellett, az EKF kapujában három, a tájból kiemelkedő, már messziről látható monumentális hűtőtornyával hívja fel a figyelmet és inspiráló helyszínéül szolgál a VEB 2023 EKF új, látványos fénytechnikát és a legújabb kortárs zenei irányzatokat felvonultató rendezvényének – jelentette be Nagy Adrienn, az Inota fesztivál projektmendzsere hétfőn Budapesten, A Magyar Zene Házában tartott sajtótájékoztatón.
Mint megtudtuk, a fesztivál nem véletlenül került az egykori Inotai Erőmű különleges területére: az EKF-programsorozat koncepciójában ugyanis más európai országok sikeres példáját követve hangsúlyos szerepet kap a régi ipari és honvédségi területek újraélesztése, korszerű, kulturális tartalommal való megtöltése. A Budapesttől autóval egyórányira, Veszprémtől 20 percre lévő ikonikus, ipari műemléknek is beillő épületekből álló „rozsdaövezetben” minden feltétel adott ahhoz, hogy a fesztivál az egész EKF legprogresszívebb, jelentős nemzetközi érdeklődésre is számot tartó rendezvénye legyen.
A 2011-ben véglegesen leállt erőmű 225 ezer négyzetméteres területén a fesztivál a turbinacsarnokot, a hatalmas kazánteret és a lenyűgöző – egyebek közt Kovács Margit képzőművész terrakotta alkotását is megőrző – művelődési házat is használatba veszi, pontosabban átadja majd a kortárs alkotók izgalmas produkcióinak.
Az Inota Fesztivál a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program és az idén 18 éves NVC rendezvényszervező kollektíva, valamint a Centrum Production közös kezdeményezése, melyhez támogató partnerként a fővárosi A Magyar Zene Háza is csatlakozott. Az összefogással létrejött esemény célja, hogy megvalósuljon Magyarország legnagyobb olyan rendezvénye, amelyen nemcsak előremutató zenei actek, hanem különleges fényinstallációk, mappingek és egyéb kortárs vizuális alkotások is felsorakoznak – hangsúlyozták a szervezők a sajtótájékoztatón.
Besnyő Dávid, a vizuális koncepció kurátora elmondta, régóta vágyott arra, hogy az újra megnyitott területen lévő „brutálisan kinéző” épületeket a legkorszerűbb fényfestési technikával, installációkkal ruházzák fel. – Ehhez csatlakoztatva szólal meg a hazai underground és a nemzetközi progresszív kortárs zenei szcéna élvonala – vette át a szót Vereczkey Ákos zenei programszervező. – Mindenekelőtt olyan művészekre és előadókra fókuszálunk, akik alkotásaikkal műfaji formákat forradalmasítanak, határokat feszegetnek, gondolkodásra ösztönöznek, ötletek csíráit ültetik el a nézőben, hallgatóban – emelte ki.
A fesztivál programja, fellépőinek, sztárvendégeinek listája már 60 százalékban biztos. Az első nevek között ott van a brit elektronikus színtér egyik legeredetibb alkotója, a tavaly Ultra Truth című korszakalkotó albumával jelentkező Daniel Avery és az angol–német postpunk zenekar, a Lebanon Hanover; A Magyar Zene Háza koncerttermében már bemutatkozott szintetizátorvirtuóz, Caterina Barbieri, a kolumbiai Lucrecia Dalt, az új lemeze világpremierjét nálunk tartó Extrawelt, az Aphex Twin állandó kollaborátorával, Weirdcore-ral érkező zajzenész Slikback és a kortárs esztétikát 40 évvel ezelőtti elavult technológiával izgalmasan házasító Robert Henke.
A vizuál- és fényművészeti vonalat a Fuse, a Maotik és a teljes értékű, térhatású vizuális képfolyammal jelentkező Max Cooper képviseli; érkeznek a gyárépületekre szabott techno mesterei, Oscar Mulero és Lewis Fautzi; a hazaiak közül pedig a saját hangszerein dolgozó Mákó Mári, a folkos-pszichedelikus posztrockegyüttes, a Platon Karataev, az új lemezt megjelentető Iamyank, illetve a mindig újító Zagar. A lista korántsem teljes, a további előadókról a fesztivál weboldalán lehet tájékozódni.
Az összművészeti programokkal azonban még nem merül ki az Inota-projekt: a szervezők szilárd célkitűzése a szakmai párbeszéd létrehozása a különböző művészeti ágak és a kreatívipar képviselői között. Ennek érdekében a fesztivál nyitónapján Mi lesz veled, Inota? címmel konferenciát is rendeznek, bízva abban, hogy jövőbe mutató, nagyívű vízió jöhet létre a három ikonikus hűtőtorony tövében elterülő komplexum további hasznosítási lehetőségeiről.
Az Inotai Hőerőmű az 50-es évek legnagyobb magyarországi ipari beruházása volt: csúcsidőszakában egész Budapest közvilágítását és villamos forgalmát képes lett volna biztosítani. Monumentális hűtőtornyairól érdemes tudni, hogy újszerű vízhűtéses technológiájuk Heller László és Forgó László mérnök találmánya, a forradalmi újítással 1958-ban nagydíjat nyertek a Brüsszeli Világkiállításon. Inotának és e két magyar mérnöknek köszönhető, hogy a kürtő – mások szerint fordított pohár – alakú, hatalmas méretű hűtőtornyok elterjedtek a világban.