A veszprémi születésű költőre emlékeztek

Az író életéről Sebestyén Erika középiskolai tanár beszélt az emlékezők előtt. Endrődi Sándor Veszprémben született 1850. január 16-án. Gyermekkora nyarait Alsóörsön töltötte, iskoláit Veszprém után Nagyszombaton, Kecskeméten, Pozsonyban, Székesfehérváron végezte, majd Pestre került, ahol színésznek is beállt. Berlinben és Lipcsében irodalmi előadásokat hallgatott, de tanult a jogi és a bölcsészkaron is. Újságíró lett, több pesti lapnál publikált. 

Nagy költői sikere Petőfi Sándorhoz kapcsolódik, amikor is megnyert egy ódapályázatot. Azonban fél év alatt két gyermekét is elveszítette, két évvel később a feleségét is. A tragikus események után megbetegedett, a gyász elől a munkába menekült, Budapestre költözött, és az Országgyűlési Napló szerkesztője lett. 1896-ban jelent meg legsikeresebb könyve, a Kuruc nóta. Három évvel később az akadémia levelező tagságát is elnyerte. Pályáját az anakreoni versekkel zárta 1910-ben. 1920-ban, hetvenesztendősen hunyt el, a Kerepesi úti temetőben kapott díszsírhelyet.

A rendezvényen Rábai Zsanett, a TIT Váci Mihály Irodalmi Színpad tagja Endrődi-verseket szavalt, majd a költő szobránál a szervező Jeruzsálemhegyi Baráti Kör és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Veszprém Megyei Tagozata csakúgy elhelyezte az emlékezés virágait, mint azt tette a város nevében Brányi Mária alpolgármester és Halmay Gábor önkormányzati képviselő.