Ajka volt a vendég a Cserháti Könyvszalonban

Mindig hangulatos rendezvényre számíthatnak a megye kultúr- és helytörténeti gazdagságára fogékony betérők. Ezúttal sem volt másként, jókedvű, jó humorú helytörténész csapat jelent meg az előadói oldalon Ajka képviseletében, hogy rengeteg kiadvánnyal és el nem fogyó szóval érveljen a nagymultú település értékei mellett. A beszélgetést Gasztonyi Erzsébet ügyvéd vezette.

Simon Judit, a Nagy László Városi Művelődési Központ és Könyvtár szakmai igazgatóhelyettese Sümegről származik, arról a településről, ami maga a történelem. Éppen ezért hitte azt, mint sokan mások is hogy Ajka egy vadonatúj város. Ismerkedve a történelemmel, rájött, hogy a helyzet más; beszélhetünk halomsírról, földvárról, római kori és avar sírokról. Napjainkig haladva az időben, sorolta, mi minden történt a településen, mire létrejött a közismert üveggyár, a világ első kriptongyára, a timföldgyár, az alumíniumkohó, hogy mi volt a szerepe a bányászatnak, és hogyan alakult ki a Hild-érmes település színes városképe parkokkal, szökőkutakkal. Helytörténeti gyűjtemény 1975 óta tartozik a könyvtárhoz; gyűjtik valamennyi városrész (Ajka, Bódé, Berénd, Tósokberénd, Bakonygyepes, Ajkarendek, Csékút, Padrag, Padragkút) és a környék irodalmát, az egyedi dokumentumokat, minden nyomtatásban, vagy kéziratban fellelhető emléket, tényirodalmat, szépirodalmi műveket is, ajkai szerzőktől, vagy másoktól, ha az írás Ajkához kapcsolódik. Zárt kutatószobában tanulmányozhatók a különleges anyagok, például a csak itt fellelhető szakdolgozatok.

- Mi azt kutatjuk, amit Judit felsorolt, vette át a szót az Ajkai Századok főszerkesztője, Csendesné Bosits Éva. Ajkán mintegy ötven éve van helytörténeti kutatás, az információkból nyomtatott irodalomként eddig 35 szerző 76 kötete jelent meg. A nagy elődök közül kiemelte Tilhof Endrét, aki többek között megírta az 594 oldalas Ajka város általános lexikont és a város időrendbe állított történetét, az Ajkai krónikát. 2004-ben megjelent az Ajkai Századok évkönyv, amely a második számtól helytörténeti folyóiratként olvasható. Nagy Lajos szerkesztésében 2013-ig, majd 2018-tól az „új hullám” munkája nyomán.

A helytörténeti klub tagja Horváth Károly ny. bányamérnök is, aki az Ajkai Bányászati Múzeum vezetője, meg sokak ismerőse, hiszen érdekes bányatörténeti sétákat vezet. Ajkának sok bányászati emléke van, kezdve a városcímerrel, amelyben szerepel Szent Borbála, a bányászok védőszentje is. Beszélt a sok kapcsolatról, ami a bánya révén Ajkát és Veszprémet összeköti; például a szenvedélyes bányász és nagyra becsült igazgató, Riethmüller Ármin (akiről Ármin aknát elnevezték) sírja Veszprémben, az Alsóvárosi temetőben található.

Áment Márton ny. vegyészmérnök főleg Bakonygyepes történetét kutatja, amit számos kiadvánnyal is illusztrált. Friss művek is okozhatnak meglepetést; Veszprém megye egyik legjobb családfa kutatója, Domján János Varga Györggyel együtt elkészítette Fekete István családfáját, amit be is mutattak. Egy másik meglepetés tavaly megjelent regény: Szőke Melinda „Hazájának igaz fia, családjának boldogsága” címmel, saját kutatásai alapján írt a Somló környéki arisztokraták életéről a XIX. században. A Cserháti Könyvszalon szeptember utolsó hétfőjén folytatódik, amikor a Veszprémi főegyházmegyével ismerkedhetünk meg.