VR-szemüvegben látogatást tehetünk a múltban

Pusztai Tamás, a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóságának főigazgató-helyettese megnyitóját azzal kezdte, hogy a hét elején Veszprémben elindult egy kétnapos konferencia Új lehetőségek történeti tájakon – Régészeti örökségturizmus és intelligens tájhasználat a 21. században címmel, ami örökségturizmusról éppúgy szól, mint történeti tájakról, régészeti lelőhelyekről és kulturális attrakciók hálózatáról. 

Elmondta, vidéki múzeumvezetőként a kollégákkal irigykedve nézték hosszú évekig azt a tendenciát, mely szerint a fővárosi intézmények mekkora látogatói számot tudnak generálni. Majd jött a Covid, és gyorsan kiderült, hogy ezeket a számokat leginkább a külföldi turisták generálták. Arra lettek figyelmesek, hogy megfordult a tendencia a pandémia alatt, és a vidéki kiállítóhelyek - Sárospatak vagy éppen Visegrád - 100 ezer látogató feletti számokkal rukkoltak elő.

- Kinyílt az ország, a magyar emberek vidékre mentek - mondta a szakember. - Ám ha nő a látogatószám, nekünk is feladataink vannak. - Megjegyezte: nincs olyan abszolút szám, ami az optimális látogatószámot jelezné egy múzeumnál. - Egy múzeum emlékekben utazik, emlékeket gyűjt és őriz - tette hozzá. 

Kiderült: elkészítették a Villa Romana Baláca háromdimenziós rekonstrukcióját. Ugyanis a játékgyártók olyan virtuális világokat építenek fel, amiben van interakció. Ezért, ha lépést szeretne a tartani a múzeum a világgal, akkor nem csak a tudományos alapokat kell biztosítani. Balácán egy VR-szemüveg által járhatjuk be az ókori villát, tárgyakhoz "nyúlhatunk", sőt, még egy kutya is ránk ijeszt a pannóniai villagazdaságban. Kiemelte a Balácán dolgozó animátorok tevékenységét is, akik más mellett például a fiataloknak tartanak előadásokat.

Mike Friderika, a VEB2023 EKF programfejlesztésért felelős igazgatója egy, a konferencián hallott előadásról beszélt, melyben Fejérdy Tamás (építészmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök, egyetemi doktor) úgy közelítette meg a tájhasználatot, hogy a tájat érintő változások négy aspektuson keresztül ragadhatók meg: a változás irányán, mértékén, mélységén és visszafordíthatatlanságán keresztül. Az fogalmazódott meg ezen előadás kapcsán benne, hogy a Bakony-Balaton régió és Veszprém városának kulturális táját is ebben a négy aspektusban ragadja meg. 

- Az irány? Azt a célt fogalmaztuk meg, hogy ezt a régiót veszprémi központtal a kreativitás régiójává emeljük fel - hangsúlyozta. - A kulturális főváros programja ehhez lökést ad. 

Kovács Loránd Olivér, a Villa Romana Baláca kiállítóhely vezetője az előttünk álló másfél év programjairól mesélt részletesen, már csak azért is, mert az EKF pályázatán nyertek nemrég.