Erősítik a helyi közösségi összetartozást a veszprémi városrészek zászlói

A szervezők a tizenhárom zászló alatt a Szent Imre téren, a szökőkútnál várják május 7-én, szombaton 16.45 órától az érdeklődőket, hogy azután 17 órától a Szent Imre tértől a Hoffer Ármin sétányon, a Brusznyai utcán át az Óváros térig vonuljanak közösen.
Az új városrészi zászlók megalkotásának célja az volt, hogy a jelképekkel nem rendelkező városrészek történelmében is megtalálják azokat az elemeket, amelyekre a közösségi identitás felépíthető. A zászlók tervezése a városrészektől begyűjtött helytörténeti információk alapján kezdődött: a kutatást Márkusné Vörös Hajnalka, a Veszprém–Balaton 2023 – Európa kulturális fővárosa (VEB2023 EKF) program fejlesztési tanácsadója és Lipéczné Karsai Henriett, a Laczkó Dezső Múzeum történeti-néprajzi osztályának vezetője végezte. A munkát segítette Somfai Balázs, a Veszprém Megyei Levéltár nyugalmazott főlevéltárosa, aki a heraldikai szempontokra is nagyon figyelt.
Egyedi zászlója Bakonyalja, Cholnokyváros, Dózsaváros, Cserhát, Egyetemváros, Gyulafirátót, Jeruzsálemhegy, Jutaspuszta, Jutasi úti lakótelep, Füredidomb, Kádárta, Szabadságpuszta és Újtelep városrésznek lett. A VEB2023 EKF támogatta a városrészek közös elképzelését, hogy Veszprém hajdani zászlós felvonulási hagyományai éledjenek újjá, és – a más európai országokban ma is népszerű városi ünnepek mintájára – a zászlós városrészi felvonulás illeszkedjen be a Gizella Napok eseménysorozatába. 
A zászló tervezője a grafikai elképzelések formába öntése során nagyban támaszkodott a városrészben élőktől származó információkra, és olyan lakónegyed is volt, amelynek képviselői határozottan megfogalmazták, milyen ábrázolást szeretnének viszontlátni a zászlón. A városrészi zászlókat a helytörténeti és heraldikai kutatás után Zabó Péter grafikus tervezte meg, aki részletesen egyeztetett a szakemberekkel és a városrészek lakóival. A grafikus a megvalósítás során az új lobogók formavilágában és színhasználatában is ötvözte a tradicionális és a kortárs elemeket. A tervezés során alakult ki az a koncepció, hogy az egyedi és sok szempontból eltérő zászlókat kösse össze egy grafikai kapocs, így mindegyiken a Veszprém V betűjét mintázó szögek ismétlődnek geometrikus formában. A grafikus példaként beszélt néhány városrész új jelképének mintájáról: Bakonyalja zászlóján a levéltár épülete és a levéltár emblémájának egyik eleme jelenik meg, Jutaspusztánál a repülős múltra utaló pumát a grafikus egy puszta látképével elegyítette. A Cholnoky-városrész zászlaján Cholnoky Jenő földrajztudós portréja és a tudományterülethez való kötődés köszön vissza. 
A jelenleg csatlakozott 13 városrész mellett már most több javaslat érkezett, így a jövőben újabb zászlókkal bővülhet a koncepció. A jövőbeli tervekben szerepel az is, hogy a városrészi arculat megjelenjen a felvonulásokon viselt ruhák kiegészítő, illetve díszítő elemein is. 
Somfai Balázs szakmai tanácsadóként segítette az új zászlók megszületését. A nyugalmazott főlevéltáros a címerek történeti hátterét megvilágítva elmondta, minden települést szóban a neve azonosít, míg írásban a leírt városnév vagy egy rajz (címer, logó). Hozzátette, a középkori Európában azért alakultak ki a címerek, mert az emberek többsége nem tudott írni, olvasni, a „rajzok” azonban jelképeztek egy-egy települést. A rajzolás történhet meghatározott címertani szabályok szerint címerrel, vagy ennél szabadabban értelmezve egy logóval. Veszprém történelmi címere egy lován ülő páncélos vitézt mutat, ugyanakkor a városnak néhány éve van egy újabb logója, rajzos jelképe is, melyen a várost jelképező geometriai formák szerepelnek. 
Somfai Balázs elmondta, logója lehet emberi közösségeknek és városrészeknek is, használatuk kötetlenebb és fő funkciójuk elsősorban a díszítés. A szakember megjegyezte, ahogyan a heraldika, a címerek tudománya is megengedi, hogy a címer zászlóra kerüljön, úgy a logót is lehet zászlóra helyezni. Leszögezte, fontos eredmény, hogy az új városrészi zászlók a címertan szabályainak megfelelnek, és így látványukban és tartalmukban is szerves egységet alkotnak. Végezetül megjegyezte, a mostani, országosan is ritkaságnak számító kezdeményezés célja az, hogy a városrészben lakók önazonosságát fokozza, és erősítse az itt élők összetartozásának érzését.