Újabb érdekes előadások a Cserháti Könyvszalonban

A szervező Veszprém Megyei Honismereti Egyesületnek és a Kölcsey Könyvesbolt dolgozóinak köszönhetően immár nyolcadik alkalommal nyitotta meg ajtaját a Cserháti Könyvszalon. A rendezvényeken a város és a megye kultúrtörténetét, helytörténetét, értékeit feldolgozó könyvekkel és a könyvkiadással foglalkozó helyi civil szervezetekkel találkozhatnak az érdeklődők. Balatonalmádi, Balatonfüred, Alsóörs, Felsőörs vagy Balatonkenese után ezúttal a veszprémi evangélikus közösség és egyház volt a szalon vendége. 

Balogh Ferencné nyugalmazott könyvtáros hozzáértő beszélgetésvezetésével Isó Dorottya és Isó Zoltán lelkész, valamint fiuk, Isó Gergely történész mutatta be az evangélikus gyülekezet veszprémi történetét. Vendég volt Szalontai Árpád gyülekezeti tag, aki a bemutatni szánt első kötetről (Horváth Dezső: Száraz csontokba élő lelkek) beszélt. Horváth Dezső lelkipásztor 1883-ban érkezett Veszprémbe, és halála napjáig írta naplóját, ami már könyv formájában hozzáférhető. 

A gyülekezetnek mindenhol szoros a kapcsolata a településsel, ahol működik. Tegyük hozzá, hogy a gyülekezet mintegy 220 éves története során huszonhat lelkész szolgált, többen közülük harminc évet is meghaladó időtartamban. Ők voltak a leginkább kiemelkedő egyéniségek, akik a lelkigondozás mellett templomépítéssel, -javítással is foglalkoztak, és emberi mivoltukban is szorosan kapcsolódtak a közösséghez. Ezért nagyon érdekes Vető Béla kötete is, A veszprémi gyülekezet és 200 éves templomának története azoknak a városlakóknak is, akik „csupán” bizonyos időszakok veszprémi történései iránt érdeklődnek. 

Szintén hosszú ideig vezetett rendszeres feljegyzés az alapja az Isó Gergely által közreadott kötetnek (Ordass Lajos: Naplóm). Szerencsés találkozásról van szó, hiszen az ifjú történész már gyermekkorában hozzászokott az evangélikus egyház közelmúltra vonatkozó értékeléséhez, így avatott kézzel tudott nyúlni Ordass Lajos személyes feljegyzéseihez, ami az aktív püspökélet és a kényszerű félreállítás időszakában is hű krónikája az egyházak életének, emellett pedig egy kívülállónak is érdekes olvasmány. 

2000 óta a veszprémi gyülekezet a nyugati (dunántúli)egyházkerülethez tartozik, az egyházkerület újságjában pedig a keresztyén etikáról adott közre sorozatot Isó Dorottya lelkész. A megjelent írásokat kötetbe rendezve Keresztyén etika címmel találkozhatott a témával a szalon közönsége. 
Hogy miért a „keresztyén” jelző? Isó Dorottyától kaptuk a választ: – Mert normatív etikáról van szó, ami időtől, helytől, kortól független, és Isten Igéjén alapul.