2022.03.29. 20:00
Tízéves a látogatóközpont, amely feltette Bakonybélt a bolygóközi térbe
Kozmikus geotúrára vezet kupola belsejére vetítve az űrt, az égitesteket. Már létrehozásakor egyedi, innovatív kezdeményezésnek számított, többek közt profi távcsőparkja révén. Nem volt recept kialakításához, mégis folyamatosan megújul. Növelte Bakonybél hírnevét, úgy is, hogy feltette az égre, a bolygóközi térbe: tudományos munkatársa az általa felfedezett kisbolygót innen figyelte és azt a településről nevezték el – hangzott el a Pannon Csillagda születésnapi ünnepségén, a látogatóközpont legújabb, A Naptestvér éneke című filmjének premierje és a kupola alakú torta felszelése előtt.
Forrás: Pesthy Márton/Napló
A köszöntők közt volt Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára, Kovács Zoltán országgyűlési képviselő, Szári Zsolt, a Balaton élővilágának megóvásáért felelős miniszteri biztos, Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatója és Bárány László, a film rendezője, az intézmény működtetője.
A bakonybéli Pannon Csillagda, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park látogatóközpontja. Az elmúlt évtizedben 300 ezer embert fogadott, húszezer órán át üzemelt digitális planetáriuma. Jubileumán az államtitkár elmondta, hogy a közvéleménykutatások szerint a magyarok 95 százaléka hallott a nemzeti parkokról, 75 százalékuk járt valamelyikben. Ezek az ökoturizmus letéteményesei. A leglátogatottabb a Balaton-felvidéki. Rácz András megjegyezte: a kikapcsolódási igények megváltoztak és erre reagálva a bakonybéli intézmény hazánkban az első olyan bemutatóhelyként jött létre, amely a csillagászatot komplex módon és az ökoturizmus részeként népszerűsíti. Így mintául szolgált több hasonlónak. Az agrártárca képviselője bejelentette kupolájának felújítását, a planetárium projektorrendszerének cseréjét. Utóbbi a jobb képminőséget és környezetvédelmet szolgálja, kevesebb energiát használ.
Kovács Zoltán szavai szerint választókerülete gazdagodott a csillagda létrehozásával és a közelmúlt újításaival újra. A honatya úgy véli, olyasmivel foglalkozik, ami mindig izgatta az embert: az univerzum csodás világával, azt hozza közelebb hozzánk. Megemlítette, hogy a Covid előtt a turizmus a nemzeti össztermék mintegy 13 százalékát adta, így olyan súlyú, mint az agrárium. Hozzátette: Bakonybélben a Borostyán-kút és a bencés monostor szintén megújult. Szári Zsolt miniszteri biztos arról beszélt, hogy a csillagdában az űrről szerzett tudásunk virtuálisan és fizikailag egyaránt megtapasztalható.
– A föld mélyétől a csillagos égig – ez huszonöt éves nemzeti parkunk hívószava – fogalmazott Puskás Zoltán igazgató és hozzátette: a csillagda többek közt Galilei és Newton munkásságát szemlélteti, maketteket, a Hold- és a Mars-programot mutatja be. Épülettömbje a régi és az új élményszerű kontrasztja. Látogatóinak nyolcvan százaléka szakvezetés révén járta végig kiállítótereit, csillagászok meséltek nekik csupa érdekességeket.
Az új planetáriumi film premierjén kiderült, hogy a csillagászati családfakutatás különleges módját választották az alkotók: a Balaton-felvidék tájainak keresték meg égi másait, az univerzum távoli helyein, más világokban, azaz idegen bolygók vulkánjait, barlangjait. Azokat a felettünk lévő mindenség földi tükreinek tekinti. Elkalauzol a modern tudományok előtti időkbe, a majákhoz, az egyiptomiakhoz, Assisi Szent Ferenchez és a régi gondolkodókat követve feltételezi, hogy a mi környezetünk is csillagporból áll. Mivel a mozikban már nem vetítenek természetfilmeket, Bárány László rendező szerint nagyszerű lehetőséget kaptak A Naptestvér éneke elkészítésekor, hogy a nézőkhöz szólhassanak, többek közt videógrafikákkal.
Tízéves a bakonybéli látogatóközpon
