Gizella – Tudós asszony saját várossal első keresztény uralkodónk oldalán

– A kutatások arra világítottak rá, hogy Gizella történelmünk óriási jelentőségű személyisége, akinek alakjával még többet lenne érdemes foglalkozni. Időszámításunk szerint ezer körül egy olyan nehéz periódusban támogatta uralkodói párját, amikor kontinensünk megújulásához Közép-Európa a helyzetéből adódóan sokat hozzáadhatott. Az egységesítés szándéka már Nagy Károly frank királynál érezhetővé vált, azt III. Ottó, a Német-Római Birodalom harmadik császára – aki egykorú Istvánnal – felkarolta. A Római Birodalom felújítását tette programjává az akkor már keresztény, kiskorú uralkodó és fiatalos lendülettel nekiállt terve megvalósításának. Korának viszonyai között szokatlannak számító jártasságra tett szert a tudományokban, a nyelvekben és a művészetekben. Nevelőjét, a dél-franciaországi származású tudós embert kívánságára iktatták be pápának, II. Szilveszter néven. Ő küldött később koronát Istvánnak. Nagy szerephez jutott még Ottó környezetében az az Adalbert prágai püspök, aki ellátogatott aztán a magyarokhoz – kezdte tájékoztatását a professzor és hozzátette: nem függetlenek az egykori külpolitikától a hazai történések. A Magyar Fejedelemségben Géza igyekezett egy kézbe fogni a hét törzset, amelyeket a vérszerződés kötött össze. Tekintélye nőtt, fejében – Prokopp Mária szerint valószínűleg Adalbert sugallatára – István koronázásának előkészítésekor felmerült, hogy házasodjon a császári családból. Ebben látta a magyar függetlenség megőrzésének kulcsát – szögezte le a művészettörténész.

Feleség Regensburgból

Gizellának, II. Henrik bajor herceg lányának neveltetése szempontjából Prokopp Mária szerint lényegesebb édesanyja, Burgundiai Gizella, Nagy Károly leszármazottja. Regensburgban fejedelmi leánykaként cseperedhetett fel, a városban, ami tudományos központnak számított. Ezt is figyelembe kell venni, amikor azt mondjuk, hogy István idegenből hozott asszonyt kapott. A 996-ban megkötött esküvő után a tudós nővel az oldalán nem térítenie kellett, csak megerősítenie a kereszténységet – állítja az egyetemi tanár. Tíz falunak kellett templomot emelnie, amit fel is kellett szerelni. Az ötféle miseruhát a király biztosította, ám tulajdonképpen Gizella szervezte meg megvarrásukat, ami hatalmas műhelymunkát feltételez. A királyi pár közösen alapított több templomot és többek közt a veszprémvölgyi apácák kolostorát. 

Összekapaszkodva
 

Milyen volt feleségnek II. Henrik német-római császár testvére, húga? Prokopp Mária szerint olyan szövetséget alkottak párként, mely révén együtt erősebbek voltak. Szavai alapján Gizella magyarrá vált, annyira, hogy második fia a Henrik nevet kapta, amely a magyaros Imre hangzásban maradt fenn. Úgy véli, első királynénk kétségtelenül politikai rangot képviselt, azoknak a hagyományoknak az átörökítése érezhető szerepében, ami a magyar nagyasszonyokat, a fejedelemfeleségeket jellemezte. A női tisztelet kiemelését jelképezte például Árpád párjának hatalmas, koronára hasonlító fejdísze.

– Gizella részt vett a kormányzásban, egyenrangú társként. Nagyon tetszik ennek szimbolikus megjelenítése a dunaújvárosi új templom, általam is inspirált üvegablakán, amely Szent István családját ábrázolja Szent Gellérttel és Imrével együtt. Gizella és István társuralkodói kapcsolatát jól érzékelteti, hogy nem kisebb az asszony alakja, a nő és a férfi egymás vállára teszi kezét. A Képes Krónikában hasonlóképp, együtt ábrázolták őket, együtt emelnek egy templomépületet a magasba. 

Több mint egy textil
 

Az sem volt bevett szokás, hogy saját, külön kormányzású város kapott a királyné. Veszprémet. Ez is példázza egyenrangúságát. Gizella a városával, mint századunkban a magabiztos modern feleségek, szövetségben munkálkodott a férjével közös célokért. Korai példája lehetett ennek az alkotó együttműködésnek. A már említett veszprémvölgyi apácakolostorban, amelynek a Séd partján ma is láthatóak romjai, maga is hímezte a koronázási palástot. Irányította ezt a munkát, ami a művészettörténész szerint nyilvános hitvallásnak tekinthető. A négy és fél kilós paláston fantasztikus logikai rendben jelenik meg a kereszténység és az istendicsőítés. Nem csak egy textil, tematikája programot adott – szögezte le a szakember. 

Gizella Európa újjászületése idején megalapozta azt a királynékat megillető tiszteletet, ami hétszáz év múlva oda juttatta a magyarságot, hogy elfogadta Mária Terézia trónra kerülését, elfogadta magyar királynőnek. Gizella a királynéi hatalom alapjait fektette le, amire építkezhetett később Sissi, azaz Ferenc József felesége, Erzsébet osztrák császárné és magyar királyné, továbbá utolsó királynénk, Zita, IV. Károly hitvese. 

Apácakolostorba vonult

A Kortárs Női Reflexiók Fóruma és a Veszprémi Humán Tudományokért Alapítvány szervezésében, a Veszprémi Gazdaságetikai Kutatások Műhely támogatásával Prokopp Mária Széchenyi-díjas egyetemi tanár online előadást tartott nemrégiben Gizella – veszprémi hagyomány és megújulás címmel. Lapunknak elmondta, hogy a királynét nem rögtön halála után avatták boldoggá, csak később. Ehhez hozzájárulhatott, hogy az István utáni uralkodók, Aba Sámuel és Orseoló Péter elűzték. Vagyonától megfosztották, pedig császári hozománnyal jött a magyarokhoz, ami a magántulajdona volt. Koldusként ment el. A legenda szerint a határ felé haladva rosszul lett, újra kellett éleszteni, vizet vittek neki. Aztán a városokban nem akarták befogadni, politikai száműzöttnek számított. Passau kolostorában azért maradhatott, mert azt testvére alapította. Ott hunyt el, több mint hetvenévesen.