Karátson Gábor páratlan életművének egy darabjából nyílt kiállítás a Várgalériában

Kilián László a kiállítás megnyitóján köszöntőjében arról beszélt, Karátson Gábor milyen sokoldalú és nagyszerű ember volt. Az író, műfordító, festő és művészetpedagógust nemcsak a Várgalériában látható alkotásairól ismerjük, mert például a keleti orientalizmus egyik jelentős képviselője, és többek között az 1956-os események alatt is fontos szerepet vállalt. Karátson Dávid, a művész fia kiemelte, milyen érdekes problémával találjuk szembe magunkat, ha a hatvannégy kiállított képet végignézzük.

– A műveket csodálatos, egyedi színvilág jellemzi. Velünk, a fiaival, akik mindketten természettudósok lettünk, folytonos vitában állt, kritizálta a természettudományok azon elemeit, amelyek a színek lebutított matematikai megismeréséhez kötődnek – mondta. Kitért rá, Goethe a Faustot észak-itáliai útja után alkotta meg, amely egybeesett számára Isaac Newton színtanának megismerésével. Goethe azonban saját színtant alkotott, amely teljesen ellentétes Newton természettudományos alapú munkájához képest. Édesapjuk tanulmányozta Newton színtanát, és arra jutott, számára Goethe színtana sokkal inkább elfogadható.

Bellák Gábor, a tárlat kurátora is feltette a kérdést: mi az a szín? – A matematika modellezhető a világ minden pontján. A színeknek nincsenek objektivitásuk. Matéria nélkül nincsenek színek, a színtan összefügg azzal, amit a világról tudunk, amit láttatni akarunk. A színeknek jelentésük van, bármilyen furcsa, a számoknak nincsenek. Érzelemmel telítettek a színek. Amikor elkészít a művész egy művet, amit színes alkotásnak szánt, fontos kérdés, milyen színeket használ és hogyan használja azokat. Karátson Gábor Faust-sorozata 1980-ban jelent meg, és első volt, aki színes illusztrációt készített az alkotáshoz. A korábbi ismert illusztrációk narratív fekete-fehér ábrázolások voltak. Itt egyáltalán nem evidens, amit látunk, az milyen történet. Többrétegű művekről van szó. Van a rajz és van a szín. Összeérnek. Van egy színkompozíció, amire rávetül egy rajzkompozíció, mintha kétféle univerzum találkozna egymással. Ez azért is érdekes, mert a Faust is ilyen. Olvashatunk benne történeteket, miközben komoly filozófiai kérdéseket feszeget, szürreális látomásokkal, gondolatmenetekkel tarkított értekezéseket is olvashatunk. A többrétegűség jelen van Karátson Gábor illusztrációiban is – magyarázta.

A kiállítás január 9-ig látható a Várgalériában.