Fényfestéssel, színházzal és kenyérszegéssel ünnepeltek Ajkán

- Az államalapítás után 1848 és 1956, a forradalom és szabadságharc a kiemelkedő esemény történelmünkben, amely a szabadságról, a nemzeti identitásról szól. Augusztus 20 talán nyugodtabbnak tűnik, de nem az. Az államalapítás hosszú, kínkeserves folyamat, amely ma is tart, és soha nem fejeződik be. Mindig meg kell felelni a kor kívánalmainak. István király élete folyamán sok értéket teremtett, élete végén rettegve, hogy életműve, az állam összeomlik, egy női identitáshoz, Szűz Máriához fordult, neki ajánlotta fel az országot. A magyar befogadó nemzet. Olyan hazává kell tudni válni, ahol otthon érezzük magunkat, és amelyet, ha kell, életünk árán is megvédünk. Nemzetté kell válnunk, kulturális közösséggé, a dal, a zene, a tánc, a hagyományok által, amit nemzedékek adnak át egymásnak.

Az új kenyeret Schwartz Béla polgármester szegte meg, aki elmondta, hogy a kenyérszegést Tomor Sándor plébános vezette be, ő már meghalt, a világ is átalakult, de a város megőrzi ezt a hagyományt. A polgármester köszöntötte a Weiz, Székelykeresztúr, Rovaniemi és Unna testvérvárosból érkezett küldöttségeket. Augusztus 20-án kézműves foglalkozással kezdődött a három napos programsorozat délután a város főterén. Az Ajka Városi Bányász Fúvószenekar és Mazsorett Csoport műsorát az Ajka-Padragkút Táncegyüttes fellépése követte, majd táncházat tartottak kicsiknek és nagyoknak, a Pannon Várszínház művészei adták elő ünnepi műsorukat Halleluja címmel. A fényfestés látványos és érdekes volt. A délutáni és esti programokra megtelt az Agora, sokan töltötték ott a kellemes nyárvégi napot.