Telt házat hozott az inotai Hidasház rendezvénye

– A telt házat hozó érdeklődésnek legalább három oka van – véli a házigazda, Kiss János, aki feleségével, Körmöci Judittal saját inotai házuk udvarán látja vendégül időről időre a színvonalas kulturális programokra szomjazókat. – Az első talán mindjárt az, hogy az emberek örültek, hogy kiszabadultak a hosszú, kényszerű elszigeteltségből. Ráadásul mindjárt egy olyan előadásra jöhettek, ami arra az eseményre emlékeztet, ami bár nagyon rég, történelmi távlatban sem tegnap történt, de máig ható következményei vannak. Mindezt olyan előadó tolmácsolta számukra, aki bár maga évtizedekkel a trianoni békeszerződés aláírása után született, mégis személyesen érintett.

Az est főszereplője, Meiszter Éva színművész ugyanis az erdélyi Olthévízen született, s 1987 óta él Magyarországon, azóta szabadfoglalkozású színművészként dolgozik, intézmény és támogatottság nélkül. – Hite viszi, nem a lába, hogy a nemzet napszámosaként alázattal és missziós lobogással szolgálja népét és kultúráját – fogalmaz a művész saját küldetéséről.

Nemzeti öntudattal átitatott önálló estjeivel megfordult már a Kárpát-medence szinte minden szegletében, a legkisebb falutól egészen a nagy hírű teátrumokig, de eljutott határainkon túl élő magyar közösségekhez Ausztriában, Németországban és Svédországban is.

A Magyar Művészetért Ex Libris-díjas művésznő Trianoni harangok című hidasházi előadása a trianoni életérzésről, az egyéni és közösségi tragédiáról szól, és a reményről, hogy a nemzet és a magyar haza volt, van és lesz, örökkön-örökké, „még ha leszakad az ég is”.

Az összeállításnak címet kölcsönző írás a színművésznő édesapja halálára 2010-ben írt műve. E mag köré épült Meiszter Éva szerkesztésében az előadás, melyet Sík Sándor, Mihályi Molnár László, Sztrebka Erika, Dsida Jenő, Petrás János, Wass Albert, Farkas Árpád, Reményik Sándor, Sajó Sándor, Mártonffy Miklós, Szőcs Géza, Bánfi Ferenc, Hervay Gizella és Ady Endre művei alkottak.

– Bár az előadást eredetileg a 100. évforduló évében terveztük elhozni a várpalotai közönségnek, de a kényszerű elnapolás sem vette el az aktualitását, hiszen a 14 részből álló békeszerződést az 1921. évi XXXIII. törvénycikkel iktatták be a magyar jogrendszerbe, így most is száz év választ el minket az eseménytől – jegyezte meg Kiss János, aki feleségével már most elkezdte szervezni az inotai „kultúrsziget” következő programjait.