A szakértő válaszol – Miért félünk ennyire a nyelvvizsgától?

Tavaly márciusban derékba tört a kontaktoktatás a nyelviskolákban is a covid miatt, azonnal át kellett helyezni mindent online formátumba. Azt hihetnénk, hogy a nyelvi oktatásnál, vagy általában a felnőttképzésben ez egy nagy előnyt jelentett, hiszen könnyen alkalmazkodtak az új helyzethez az emberek, de Horváth Miklós szerint ez sajnos nem így volt. – Teljesen más módszertant igényel a számítógépen keresztül tanítani, máshogy lehet fenntartani a tanulók figyelmét is, tehát roppant nehéz helyzetbe kerültünk a covid miatt. Nemcsak azért, mert a nyelvoktatók, hanem maguk a nyelvtanulók sem voltak, sem technikailag, sem lelkileg felkészülve erre. A személyes kontaktus, ami megvan a tanár és a diák között, nagyon nehezen pótolható. Mindazonáltal ezt a nehéz helyzetet ki tudtuk használni módszertani fejlesztésekre, fejlődésre, és mára rendkívül színes, élvezetes sokkal hatékonyabb és szélesebb forrásanyaggal illusztrált nyelvórák tarthatók a digitális világban – mesélte a szakértő.

Horváth Miklós elmondta, kezdő nyelvoktatóként, huszonöt évvel ezelőtt még azt tapasztalta, hogy a lakosság dúskált a jól megszervezett nyelvtanfolyamokban. – Ez mára teljesen átalakult. Egyrészt tizenöt évvel ezelőtt a pályázati támogatásoknak köszönhetően volt lehetőség az ingyenes nyelvi lakossági képzésekre. Ma már nem nagyon vannak ilyen források, illetve nagyon kevés, és az emberek nincsenek hozzászokva, hogy fizetni kell a nyelvtanulásért. Mára eltűntek a nagycsoportok, és leginkább egyéni vagy kiscsoportos, 3-4 főnek szervezünk képzéseket, tehát ez a struktúra jelentősen átalakult – tette hozzá.

A nyelvtanulás módszertana is sokat változott az elmúlt évtizedben, a fiatalok nem nyelvtanártól sajátítják el a nyelvet. – A szó magába foglalja: a diák önállóan elsajátítja a nyelvet a nyelv használatával. Előfizet valamilyen médiára, feliratkozik a youtube-ra, van valamilyen hobbija, amit idegennyelven követ, és erőteljesen épül a tudatalattijában az idegennyelvi készség, amit most már nem megtanítunk tudásátadás által, hanem erre a készségre tudunk alapozni. Ez is jelentősen befolyásolja a nyelviskolákban tanulók számát, és ez sem kedvező mértékben.

A kormány diplomamentő programja egy nagyon sajátos helyzetet teremtett, hiszen tudvalevő, hogy meghaladta a százezret a bent ragadt diplomák száma. – A diplomamentő egy nagyon jó kezdeményezés volt szerintem, sikeres is volt. A covid azokat a szakmai célokat, amiket ez a program képviselt szintén derékba törte, hiszen azok is megkapták a diplomájukat, akik nem tudták megcsinálni nyelvvizsgát. Ez tovább csökkentette az önerőből, saját elhatározásból nyelvi készségfejlesztés céljából nyelviskolákhoz fordulók számát.

Horváth Miklós szerint ma már sokkal könnyebb nyelvvizsgát szerezni, mint korábban. – Ezek a nagyon félelmetes vizsgafeladatok, mint például a magyarról idegennyelvre fordítás vagy a feleletválasztós tesztek, amik erős szókincset vagy nyelvtani tudást teszteltek, eltűntek. Tehát régen a vizsgák tudástesztelésben merültek ki, azt nézték meg, hogy bizonyos szavakat, nyelvtani struktúrákat ismer-e a vizsgázó, azokat tudja kezelni, tehát más attitűd volt egy vizsga. A mai jogszabály nem tudást vár el, hanem készségek tesztelését írja elő. A hallásután értés, beszéd, olvasás és írás készséget tesztelnek, tehát az a lényeg, hogy a nyelvet az adott helyzetben tudja e használni a vizsgázó úgy, hogy megértsék. Sokkal komplexebbek, de sokkal gyakorlatiasabbak a feladatok.