Kevesebb idegen nyelvből lehet vizsgát tenni

A döntés már a nyár közepén megszületett, de a nyelvvizsgára éppen jelentkezni próbálók szeptembertől szembesültek vele, hogy az ELTE Origó Nyelvi Centrum Kft. (nem hivatalos nevén a Rigó utcai vizsgaközpont) több nyelv vizsgáztatását végleg megszünteti 2021-től. Az elmúlt években ritkultak az elérhető vizsgaidőpontok, jövő évtől viszont már egyáltalán nem tehető államilag akkreditált kétnyelvű nyelvvizsga arab, beás, bolgár, dán, finn, holland, japán, kínai, ógörög, ruszin, svéd, szlovén és török nyelvből. A legnépszerűbb nyelvekből továbbra is havonta lehet vizsgázni. A szolgáltatási portfólió szűkítése nem előzmény nélküli: akkreditált Origó nyelvvizsga bolgár, kínai, japán, ógörög és ruszin nyelvekből idén februárban volt elérhető utoljára.

Aki nyelvszakosként végez hazai egyetemen valamely kis nyelvből, annak a diplomája természetesen továbbra is automatikusan nyelvvizsgának számít.

Azonban a felsőoktatáson kívüli nyelvtanulók számára marad a külföldi (online) egynyelvű nyelvvizsgázás, majd az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási akkreditációs osztályán keresztüli honosítás. A nemzetközi vizsgaközpontok nyitott intézmények, tehát bármely magyar nyelviskola felveheti velük a kapcsolatot, és magyarországi vizsgáztatóvá válhat, ha erre kellő igény mutatkozik a vizsgázói oldalról.

A veszprémi Katedra Nyelviskolában igény híján most és korábban sem volt jellemző a vizsgarendszerből kivezetendő nyelvek oktatása. Nemes Szilvia iskolavezető szerint észszerű, megfontolt, az elmúlt évek statisztikái alapján meghozott döntés van a vizsgaeltörlések mögött. Lapunknak nyilatkozva felidézte, az elmúlt évek során Veszprémben évente egy-két, budapesti partneriskolájuknál némivel több diák sajátította el ezen nyelvek valamelyikét, egyéni oktatási rendszerben.

– Különösebben nem fáj nekünk a döntés. Ha lenne rá tényleges igény, szívesen oktatnánk a „kis nyelveket” is, mert a tudásháttér megvan hozzá. Egyébként nem is akar feltétlenül mindenki levizsgázni eme, inkább csak szórakozásból, hobbiként tanult nyelvekből. Vélhetően a vizsgaközpont azért döntött a palettaszűkítés mellett, mert évek óta nincs kellő számú vizsgázó ezen nyelvekből. És azért összeállítani egy-egy vizsgafeladatsort, illetve vizsgáztatókat kiképezni, az idő-, pénz- és energiaigényes – nyilatkozta a Naplónak Nemes Szilvia.

Az iskolavezető hozzátette, az Origó mellett iTolc- és Euroexam-nyelvvizsgákra készítenek fel tanulókat. A karantén ideje alatt négy vizsgarendszer kapta meg a lehetőséget, hogy online vizsgát szervezhessen. Ebből csak a tavaly május óta működő iTolc az, ami kizárólag online alapú. A többinél – a kapott visszajelzések alapján – nem ment zökkenőmentesen a digitális átállás. Megtudtuk, egyelőre az a tapasztalat, hogy a személyes vizsgákat jobban kedvelik az emberek.