Orosz István alkotásaiból nyílt tárlat a Rév-Art Galériában

Amint elmondta, Orosz István képi feladványait a szemlélő magától értetődőnek találja, akármilyen becsapósak is. A mai európai centrális perspektíván alapuló látásunkat a fotó részben megerősítette, részben érvénytelenné tette. A távol-keleti ábrázolás nem használta perspektívát, inkább a háttérnélküliséget alkalmazta. Az épített környezet esetében például az axonometriát, vagy a fordított, felénk szűkülő perspektívát.

- Orosz István grafikáin a tárgyak, várak, kapuk, oszlopcsarnokok elemelkednek a valóságos térből. A fizikai és optikai szabályok összekuszálása nála nem öncél, hanem a távolságkérdés, az átlényegítés eszköze. A nyitott könyv fölött elmerengő embert rajta kívül alig ábrázolja valaki. Geometriai csavarás emeli ki a romantikus, 19. század végi énszemléletből az önmagát figyelő alkotó alakját. Jó ideje nem használta már a művészet a 20. század első felének gyermek- és ifjúsági regényillusztrációiban még meglevő mesés helyzeteket. Orosz István szuverén művész, ő már akkor használta az oszloprendeket, kváderfalazást és romokat, mielőtt azok a 80-as évek elején az építészetben és képzőművészetben hosszú szünet után ismét divatba jöttek. Állandó motívumai az antikvitás szobrai, emberarcai, az antik romok. Vezérmotívuma az anamorfózis, de felülemelkedik az optikai eszközökön, játszik. Csiki-csukit, fűzőcskét, a látható és láthatatlan váltakoztatását. A látható képez esetben egy bronz lovasszobor túl alacsony mennyezetű oszlopcsarnokban áll, elsőre világosan értelmezhető módon. A finom kis képi rímek, amik a látványt hordozzák, csak közelebbről válnak láthatóvá. A Falak sorozat, vagy a Panteon lapok gömbbé varázsolt összetett látványa remekmű. Kívül állatrendeken, egyetemesíti a legpuritánabb geometrikus művészetet és az antikvitás anteisztikus világszemléletét. Az antik építészeti csúcsteljesítmény remekbe szabott mai átiratát láthatjuk szögezte le Barabás Márton.

Orosz István megköszönte a résztvevők érdeklődését, mint mondta, megható látni a sok ismerős arcot. – Erre a pillanatra régóta, 1959 óta vártam, azóta nyaralok a szomszédos Balatonszepezden. Szomorúság is vegyül most az örömbe, hiszen a tárlatot Jerger Krisztina művészettörténész rendezte volna, sajnos azonban időközben eltávozott közülünk – mondta Orosz István.

A kiállítás augusztus 30-ig látogatható.