2020.03.11. 07:00
Böjti beszélgetést tartottak a Pannonia Reformata Múzeumban
Könnyűzenei dalszövegek alapján folytattak hitéleti, az Isten és a Sátán körül forgó gondolatébresztő beszélgetést a Szívemhez szorítom elnevezésű rendezvényen.
Fotó: Laskovics Márió/Napló
Szívemhez szorítom címmel zenehallgatással egybekötött böjti beszélgetést tartott a Pápai Református Egyházközség nemrég a Pannonia Reformata Múzeumban. Az alkalmon Szakács Gergely lelkipásztor köszöntőjét követően Farkas Gergely lelkipásztor, a Dunántúli Református Egyházkerület Püspöki hivatalának vezetője és Veress Zsuzsa, a református gimnázium magyartanára a Rolling Stones Sympathy for the Devil és a 30Y zenekar Szívemhez szorítom című dala, valamint az utóbbi alapjául szolgáló két Háy János-vers (Gyerekvers, Szeress) és Ady Endre A nincsen himnusza című verse nyomán osztották meg észrevételeit. A közönség pedig írásban is megkapva a szövegeket szólhatott hozzá a gondolatfolyamhoz.
A könnyűzenei beszélgetős est a decemberi debütálás után második alkalommal valósult meg. Az ötletgazda és a dalokért felelős Farkas Gergely a sorozat zenei hátteréről elmondta, olyan dalokat válogat, amelyek szövege ismerős, keresztény ember számára is érdekes, lelki segítséget jelentő élethelyzeteket mutat be.
A címadó dalról úgy nyilatkozott, hogy nagy hiány fogalmazódik meg benne. Szomorú, amikor már csak a testünk marad, amit a szívünkhöz szoríthatunk. A szám talán nem közvetlenül keresztény, de mégis egy olyan „istenhez kiáltás” van benne, ami modern zsoltárjelleget ad neki. Kiemelte, a rossz felé könnyebben hajlunk, de a mélységekben könnyebben fordulunk Istenhez. Jó lenne a kereszténységet nem csak sebtapaszként használni, hanem folyamatos kötelékként megélni.
A 30Y-dal kapcsán Veress Zsuzsa személyes történetét osztotta meg, illetve úgy fogalmazott, amikor megerősödött a hite, akkor sem kapott válaszokat a korábbi kétségbeesett kérdéseire, hanem a kérdései változtak meg.
A Rolling Stones-dal szövegét Babitzky Tibor, a református gimnázium egykori tanulója fordításában értelmezték. A Bulgakov A Mester és Margaritája által is ihletett dal egyes szám első személyben, Lucifer szemszögéből nézve beszéli el a világ gonoszságát, utalva egyebek mellett Európa vallásháborúira.
– A Sátán legnagyobb trükkje, hogy elhiteti velünk, hogy nem is létezik. De a Gonosz mindig ott van a küszöbön, viszont a döntés szabadsága (amit kegyelmi ajándékként vagy iszonyú teherként is felfoghatunk), a felelősség nálunk van, beengedjük-e. Gyötörhetők vagyunk tehát általa, de nem uralhatók – hangzott el.
