A Takácsinál feltárt leletegyüttesről tartottak előadást Pápán

A Gyurátz Ferenc Gondolkodó Kör legutóbbi összejövetelén Péterváry Tamás régész tartott előadást a Pápa és Győr között épülő 83-as autóút nyomvonalában, Takácsi határában tavaly nyáron talált több ezer éves leletekről kedden az evangélikus látogatóközpontban, Polgárdi Sándor esperes igei köszöntőjét követően. Az előadó ismeretterjesztően szólt a leletanyag előkerülési körülményeiről, ásatási munkájáról, jelentőségéről.

Péterváry Tamás, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum régésze elmondta, egyelőre a kutatás korai fázisában vannak, de az már biztos, hogy fontos, meghatározó kincsleletet tártak fel, ami a Kr. e. 1600 körüli időszakra, a középső bronzkorra keltezhető, és több mint 430 darab bronz viseleti tárgyat – egyebek mellett gyöngyöket, karpereceket – tartalmaz. A szakember megjegyezte, az anyagból összeállított, Kincsek utak mentén – Takácsi című kiállítás február 15-ig látható a veszprémi múzeumban.

– Valószínűleg előkelő hölgyek viseleti tárgyait rejtették el vízmenti környezetben. Hogy miért nem tudtak visszajönni érte, nem tudjuk. Bár az is elképzelhető, hogy nem elrejteni akarták, hanem áldozatot mutattak be ezzel valamilyen szertartásban, ma már számunkra ismeretlen istenségeknek vagy természeti erőknek – fejtegette.

Mint mondta, az ásatás az útépítés előtt kötelező régészeti ellenőrzésnek volt köszönhető. Már 2018-ban, a kutatóárkozás során sikerült azonosítaniuk a Református erdő-dűlő elnevezésű lelőhelyet. Ekkor, pár gödör alapján még csak azt feltételezhették, hogy bronzkori, viszonylag szegényes lelőhelyre bukkantak, amit igazolt is a feltárás.

– A nagy beruházás miatt létrejövő ásatások elég stresszesek. Komoly, feszített tempóban folyik a munka, hiszen határidőre kell teljesítenünk. Megnyitottunk egy nagy felszínt, és alig találtunk leleteket a humuszolás, vagyis a felső termőtalaj gépi leszedése során. Izgalmas volt, mert ilyenkor ember legyen a talpán, aki észreveszi, hogy a két méter széles markolókanálban mi megy el a földdel együtt. Ezért úgy döntöttünk, hogy szakaszosan, harminc centiméterenként szedjük fel a talajt. A közösségi régészeti programunkban résztvevő önkéntesek fémkereső géppel folyamatosan pásztázták a területet.

Tehát a kincslelet tulajdonképpen a módszer és az ingyen és bérmentve, saját szenvedélyük miatt a munkába kapcsolódó önkénteseink érdeme – hangsúlyozta a régész.