2019.10.20. 15:30
A paraszti kultúra elevenedik meg a berhidai népművész munkáiban
Nesó Sándor csont-, szaru- és fafaragó művész. 2012-ben avatták a Magyar Kultúra Lovagjává, 2014-ben kapta meg a Népművészet Mestere címet, Népi Iparművész, Magyar Kézműves Remek díjas, Aranyalma- és Mesterremek-díjas, és még sorolhatnánk a rengeteg elismerést, amelyeket Nesó Sándor magáénak tudhat.
20190919 Berhida Nesó Sándor csont-, szaru-, fafaragó, a Népművészet Mestere, id. Kapoli Antal Vándordíjas Fotó Penovác Károly PK Veszprém Megyei Napló
Fotó: Penovác Károly/Napló
Alig toppanunk be berhidai házukba, felesége máris büszkén mutatja díjait, okleveleit, miközben a művész szerényen mesél legújabb sikeréről. A 2019. évi XXXII. Országos Faragópályázatban az idősebb Kapoli Antal-vándordíjat Nesó Sándor, a népművészet mestere érdemelte ki egyedi stílusú, igényesen megmunkált mívesen díszített szarutárgy-együtteséért.
Sándor minden egyes alkotásáról tükröződik a pásztorművészet mintakincse, de tetten érhető az alkotóra jellemző, egyedi díszítési és tárgykészítési mód. – Amikor elkezdek feldolgozni egy anyagot, fejben már tudom, hogy mit szeretnék vele csinálni, mi lesz a végeredmény – mondta el Nesó Sándor. Gyermekként lett a faragás szerelmese.
– Az úrinépek közelében dolgozott a pásztorember, látta a pompát, a csillogást, és ő is szeretett volna ilyen szép dolgokhoz hozzájutni, és kitalálta, hogy ha a szarut salétromsavval megmaratja, akkor sárga színe lesz, mint az aranynak. Ez a műfaj nagyon aprólékos – tette hozzá Sándor a vándordíj-nyertes szürkemarha-szarvból készült munkáját mutatva. Stílusában a Dunántúl, Balaton-felvidék, Bakony, Zala, Somogy pásztorművészetét ötvözi. – A fa, a csont, a szaru, a természetes anyagok szépsége köt a faragáshoz. Szerintem a fánál csodálatosabb nincs.
A berhidai otthonukban minden polcon apró kincsekre bukkantunk. Minden egyedi, minden kézzel készített, és minden Nesó Sándor szakértelmét és kreativitását tükrözi. A gyufatartótól a fűszertartókon át az ékszeresládikáig mindenféle tárgyat találunk. – Ez a doboz például marhalapocka, ez meg van domborítva. Ezeket csak én készítem, ilyet nem találnak máshol.
Habár a közelmúltban szülővárosában is bemutatkozott önálló kiállításával a berhidai Szent László Katolikus Templomban, Káplán György énekművész, Majoros Árpád gondolatművész és Beke Zsolt plébános közreműködésével, berhidaiak és a megye ezek ellenére talán mégiscsak sporttevékenységéről ismerik a művészt. Sándor nagy büszkeséggel beszél a berhidai származású Németh Zsanett női birkózóról, aki a bukaresti birkózó Európa-bajnokság bronzérmese, kadetvilágbajnok, kétszeres U23-as Európa-bajnok, felnőtt Eb ezüstérmes, olimpikon, és nem utolsó sorban Nesó Sándor tanítványa.
Sándor szerint az a legfontosabb az életben, hogy másoknak örömet okozhasson. Az, hogy ezt az örömöt a birkózó-tanítványok arcán látja viszont, vagy faragásai miatt, az ugyanakkora boldogságot okoz. Berhida büszkesége és az ország elismert művésze nagy szeretettel gondol szülőföldjére, a Balaton-felvidékre, Veszprém megyére. Szeretné, ha halála után műveit a Tihanyi Apátság elfogadná, hogy a hagyatéka, amely gyermekkora óta az élete fő munkája méltó helyen pihenhessen.