Ajkán is bemutatták a Hair musical új változatát

Arra, hogy az új változat mi mindenben más, mint az eredeti, 1968-ban New Yorkban bemutatott Broadway-musical, illetve a Milos Forman által rendezett, 1979-ben film­vászonra álmodott ikonikus alkotás, a darab rendezője, Vándorfi László adott választ.

– Kötelezettségünk volt az eredeti Broadway-musicalhez igazodni. Emellett viszont éltünk a szabadságunk adta lehetőségekkel, vagyis koncepcióként új értelmezésben, új szövegkönyv alapján, a Likó Marcell–Marton Lívia alkotópárosnak köszönhetően új dalszövegekkel egy, a korábbiaktól eltérő Hairt kívántunk színpadra vinni. Természetesen nem hagyhattuk figyelmen kívül a film tapasztalatait és következményeit sem. Míg az eredeti Broadway-változat egy szabadabb szerkesztésű, inkább Off Broadway jellegű szemléletet mutatott, addig a film egy lineáris sztoriba helyezte a cselekményt.

A film alapvető sikere nem Amerikában, hanem Közép-Kelet- Európában keresendő. A cseh emigráns Milos Forman rendező egy olyan Amerikát álmodott a filmvászonra, amely a miénk. Közben Amerika is rájött, hogy a cseh rendező egy valóságosabb képet mutatott, mint amit az amerikaiak gondoltak saját magukról. Mi ezzel a közép-kelet-európai értelmezéssel éltünk, új változatunkban a főhős, Claude Bukowski a lengyel származása mellett magyar gyökerekkel is rendelkezik – jegyezte meg a Pannon Várszínház direktora.

Hozzátette, az eredeti Broadway-musicalben van egy olyan duett, melynek hangsúlyos mondata elindította alkotói fantáziáját, eredményezve az egyáltalán nem erőszakolt magyar szálat a cselekményben.

A történetben az emigráns Claude és Berger, az amerikai hippi elmélkednek a nemzeti zászló szimbolikus üzenetéről. A dalszövegben Claude Bukowski elgondolkodtató mondata a következő: „a zászló közepébe vágott lyukon átesek”.

Az új szemléletű rendezésben az említett dal tartalmi mondanivalója nemcsak az amerikai hippik szabadság iránti vágyát fejezi ki, nemcsak a vietnami háború elleni tiltakozást mutatja, hiszen a fent említett mondat költői képével, valamint a hozzá színpadi jelenetben mutatott piros, fehér, zöld lyukas zászlóval a magyarok első és második világháborús veszteségeire, valamint az 56-os események véráldozataira reflektál. A magyar történeti vonatkozásnak felerősítve is tanúja lehetett a nagyérdemű a darab emblematikus zárójelenetében, amikor a katonák elindulnak Vietnamba harcolni.

A színpadkép, a monumentális élő zenekaros kíséret, a mély színészi játék mellett Radnóti Miklós költő Erőltetett menet című költeményének elhangzott sorai együttesen feleltek a megrázó drámai hatásért.

Ajka Város Önkormányzata művelődési, oktatási és sportbizottságának elnöke, Utassy István feleségével tekintette meg az előadást. Megosztották, lelkes rajongói a veszprémi társulatnak, a történetet pedig a kultikus filmélmény kapcsán látni akarták. A színházi darab hatása alatt nyilatkozva megjegyezték, a jelenetek magyar utalásai révén „a Hair így már a miénk is”. Kiemelték azt a rendezői bravúrt, mely a Dunába lőtt zsidók, emberiségellenes bűncselekményének a brutalitására a színpadon felsorakoztatott bakancsok látványával emlékeztetett.

Összefoglalva a darab komplexitásában szólt a szabadságvágyról, a szerelemről, az egymás iránt érzett felelősségvállalásról, a háborúellenes tiltakozásról, az ifjúság által élesen megfogalmazott társadalomkritikáról, a faji és nemi előítéletekről, az arisztokrácia viszonyulásáról, az értelmetlen társadalmi konvenciókról.