Küzdelem a jók között – Garaczi László a regényeiről és a forgatókönyvírásról

A József Attila-díjas szerzőt Bozsik Péter író kérdezte. A beszélgetés vázát Garaczi László Egy lemúr vallomásai alcímű kötetsorozata adta, amelynek első kötete 1995-ben jelent meg. Az író elmondta, Kassák Lajos és Márai Sándor önéletrajzi műveinek elolvasása után döntött úgy, hogy az addig írt posztmodern kisprózák és versek helyett hosszabb, a saját emlékeit is felhasználó regénybe fog. A sorozat első kötete, a főként gyermekkori emlékeket tárgyaló Mintha élnél fragmentált szerkezetű, tömör kisregény lett, az író elmondása szerint nehezen olvasható. A következő két kötet – a Pompásan buszozunk, Garaczi legnagyobb példányszámban elkelt műve és az Arc, hátraarc – már klasszikus elbeszélőformát követnek: előbbiben a gyermekkort, utóbbiban a sorkatonai szolgálat időszakát dolgozza fel az író, saját és mások történetei mellett fikciós elemek vegyítésével.

Bozsik Péter felvetésére, hogy a sorozat utolsó előtti kisregénye, a Wünsch híd némileg kilóg a többi közül, a szerző elmondta, műfaját tekintve közelebb áll a prózavers­hez, mint egy kisregényhez, ám a műben megjelenő írói mentalitás rokonítja a többi lemúrkötettel. A legújabb, tavaly megjelent Hasítás ismét egy klasszikusabb elbeszélésformát követ, és a rendszerváltás körüli éveket, valamint a hazai underground szcénát mutatja be. Bozsik Péter kérdésére, hogy megjelenhetnek-e egy kötetben egyszer a sorozat darabjai, az író elmondta, több elképzelése is volt erre – egységesíti a szövegeket vagy nagyobb változtatások nélkül fűzi őket egybe –, újabban az a terve, hogy a szövegek felhasználásával ír egy teljesen új könyvet.

Garaczi László nyolc film forgatókönyvét és több drámát is jegyez. Ezek kapcsán elmondta, mindkét műfaj esetén olyan hosszabb szövegeket kellett létrehoznia, amelyek elmesélnek egy összefüggő történetet. A posztmodern irodalomból kiinduló szerzőnek ez fontos tapasztalat volt.

– Sokat tanultam arról, hogyan kell fölépíteni egy karaktert, feszesen megírni egy párbeszédet, vagy azt, hogy az igazi dráma a jók közötti küzdelem – fogalmazott. A szerző elmondta, a lemúrsorozat folytatása helyett jelenleg a közeli jövőben Budapesten játszódó disztopikus regényen dolgozik, amely terjedelmében és műfaji sajátosságaiban is különbözik majd önéletrajzi ihletésű műveitől.