Felsőörsön könyvbemutatóval ünnepelték a kultúra napját

Felsőörsön könyvbemutatóra került sor. Kerpel Péter, a Pápai Református Gimnázium tanára a Gáty családról írt kötetét mutatta be, fotókkal és kisfilmekkel illusztrálva.

A vendégeket legelőször Tislér Anikó, a Felsőörsért Közalapítvány titkára köszöntötte a református parókiában, mely teljesen megtelt. – A Himnusszal kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk hagyományainknak, gyökereinknek. Továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket.

Kerpel Péter szerénységével, jó humorával hamar be­lopta magát az emberek szívébe. Mondjuk nem volt nehéz, hiszen gyerekkorában nagyon sok időt töltött Felsőörsön. A könyvből kiderül, hogy Gáti István református lelkész a felvilágosodás kori Magyarország első gyorsírási rendszerének kidolgozója volt. A fia, az akadémikus mérnök Gáty István (a családnév írásmódja időközben megváltozott – a szerk.), a Nátus épületének egyik tervezője, míg annak unokája, Gáty Zoltán zeneszerző, zenetanár, Erkel Ferenc tanítványa volt. Majd elérkeztünk Gáty Ferenchez, Kerpel Péter anyai nagyapjához, akit 1927-ben választották meg Felsőörs lelkipásztorának. Sokoldalú, képzett fiatalemberként a falu kulturális életének egyik zászlóvivője volt. Dalárdát alapított, melynek felekezeti hovatartozás nélkül minden tehetséges felsőörsi ember tagja lehetett. Zenekart hozott létre, mellyel klasszikus műveket szólaltatott meg, emelve a közösségi ünnepek fényét. Felesége hűséges társa volt a közel 100 felsőörsi gyermek zene- és nyelvtanításában. „Téli esték” előadássorozataival hozzájárult az ismeretterjesztéshez. Lelki gondozója volt a település idősebb lakóinak, és sokoldalú tudásával részt vállalt a közéletben is, nagy sikerű színdarabokat szervezett, zenét szerzett, verseket írt. Az 1948-as államosításig a lelkipásztorkodás mellett tanítói munkát is ellátott a falu elemi iskolájában. Ötvennyolc éven keresztül szolgálta Felsőörsöt, és messzire tekintő jövőbe látásával, szerteágazó szolgálatával kivívta a felsőörsi emberek tiszteletét. Kilencvennégy éves korában hunyt el, emléke a mai napig él a település lakóinak a szívében.

A könyvbemutató után került sor az Örökség-díj átadására, melyet a Felsőörsi Hímző Műhely 2017-ben alapított. Idén Simon Gábor tanár, fafaragó népművész, az Országos Népművészeti Egyesület tagja vehette át a nemes kitüntetést Szabó Balázs polgármestertől.