Lesznai Anna és Zoób Kati találkozása a Vaszary Galériában

Lesznai Anna (1885–1966) jellegzetes hangú költő volt, aki lírájában a természettel való mély azonosulásról szól. Felnőtteknek és gyerekeknek írt meséket, a magyar népies szecesszió stílusában készített hímzéseket, valamint címlapterveket, többek közt Adynak, Bartóknak és Balázs Bélának. A művészet tanítása is foglalkoztatta, de festett is, képzőművész volt. Elsősorban természeti elemeket, burjánzó virágokat, tekergő növényi indákat rajzolt. Friss hangú lírája, sokoldalú képzőművészeti tevékenysége sajátos egységet alkot. Egy emancipált, eseménydús életet élő nő, aki nem csupán lenyűgöző személyiséggel, de szerteágazó művészi tehetséggel és kimagasló intellektuális képességekkel rendelkezett.

Zoób Kati divattervező-iparművész új ruhakollekciót alkotott Lesznai Anna motívumaira, meséire alapozva. A kiállítás Zoób Kati ruhái mellett tárgyiasítja az alkotó soha meg nem valósult terveit, képekké váltja meséit, verseit, bemutatja életművét és életútjának állomásait, megidézi kortársait. A tárlat szavakkal, szövegekkel, textilekkel, szőttesekkel, ruhákkal idézi meg Lesznai Anna sajátos életművét. Az alkotások a Petőfi Irodalmi Múzeumból, a Hatvany Lajos Múzeumból, valamint köz- és magángyűjteményekből származnak.

A kiállítás kurátorait – Zoób Katit, valamint Török Petrát és Szilágyi Juditot, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársait –, és látványtervezőjét, Koczka Istvánt a megnyitón Cserép László, a balatonfüredi polgármesteri hivatal művelődési, oktatási, sport és idegenforgalmi osztályának vezetője köszöntötte. Bóka István polgármester azt mondta, bízik benne, hogy a mostani, Ki látott engem? című tárlat is hasonló szakmai és közönségsikert hoz, mint a 2016-ban nyílt Rippl-Rónai kiállítás. A Petőfi Irodalmi Múzeum régi partnere Balatonfürednek, a Vaszary Galériának. A város sokat köszönhet Zoób Katinak, többek között az Anna-bál arculatának megújítását és a mostani kiállítást is, közölte a polgármester. Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója úgy fogalmazott: példaszerű, ahogy Balatonfüred az irodalmi hagyománnyal, kulturális értékkel, a magyar művészettörténet kincseivel foglalkozik. A kiállítás Zoób Kati ötlete alapján jött létre, akinek neve olyanok számára is vonzóan cseng, akik az irodalmi múlttal, Lesznai Anna életművével talán nincsenek közeli barátságban, így ezáltal egy kulturális missziót is teljesít. A két művész élete összefonódik, a kiállításon látható, hogyan függnek össze az irodalmi és képzőművészeti hatások. A tárlaton egységet alkot múlt és jelen, a 20. és a 21. század, irodalom és képzőművészet.

Káel Csaba, a Művészetek Palotája (MüPa) főigazgatója szerint furcsa találkozás ez a mostani, hiszen egy találkozáskor élő ember futnak össze, itt viszont a művészet a közvetítő eszköz. Lesznai Anna életét a barátsággal és az identitás kereséssel jellemezhetjük, közölte a filmrendező, a MüPa vezérigazgatója. A művésznek sok barátja volt és foglalkoztatta őt az identitás; művészetében is gyakran idézi őseit, zempléni szülőhelyét. Hozzá hasonlóan Zoób Kati ruháin, a divatban is megjelenik az identitás. A mese műfaja mindkettőjüket izgatta, ahogyan a családi ereklyék, a kézírás, a régi, kézzel írt, nagyszülőktől, dédszülőktől kapott levelek is. Lesznai Anna és Zoób Kati „párbeszédének” lehetünk tanúi; Káel Csaba példaként A kert című írásokat olvasta fel a megnyitó nagy számú közönségének.