Vajon melyik lehet az a régi pápai kórterem, ahol egykor Táncsics gyógyult?

Az 1848/49-es polgári forradalom és szabadságharc évfordulója kapcsán Kossuth Lajos, Jókai Mór vagy Petőfi Sándor pápai, Pápa környéki kötődéseire ma is sokan emlékeznek és emlékeztetnek. Az „Elsősorban pápai” – Városbarát Egylet ügyvivője, Kerecsényi Zoltán pápai képviselő szerint azonban az 1848. március 15-én a forradalmi ifjúság által budai börtönéből kiszabadított Táncsics Mihályéra kevesebben. Sőt, sokan azt sem tudják, hogy járt Pápán.

Táncsics Mihály Stancsics Mihály néven született 1799-ben egy szegény, földművelő családban, Ácsteszéren. Az édesapa nagy gonddal nevelte fiát. 1808-10 körül a kis Mihályt betegség – a nyakán golyva – támadta meg, s mielőbbi kezelésre szorult. Apja előbb Szombathelyre, majd mivel ez nem bizonyult elég hatékonynak, Pápára, az Esterházyak építtette, s a pápai irgalmasok által működtetett kórházba hozta gyógyíttatni.

Táncsics „Életpályám” című kötetében örökítette meg pápai emlékeit, az irgalmasok vendégszeretetét. Ebből kiderül például, hogy számára rendkívüli és tápláló, a barátok által a falvakban kéregetett háztáji kosztot kapott, így gyomra a lehető legjobb egészségnek örvendhetett. Továbbá, hogy Pápán látott életében először teknősbékát, az irgalmasrendi konyhán. Valamint a távozása előtti éjjel tüzet észlelt kórterme ablakából, s a tűzvészt megfékezendő rögtön félreverte a pápai zárda harangját – tudtuk meg Kerecsényitől.

– Érdekes belegondolni, hogy melyik lehet az a régi kórterem, ahol egykor Táncsics Pápán gyógyult, hogyan láthatta a várost, hisz gyalog érkezhetett és távozhatott, sétálhatott az akkori belvárosban is. Az 1820-as években segédtanítónak állt, előbb falujában, majd Gannán, aztán Devecserben és Kolontáron. Pápakovácsiban pedig részesaratóként dolgozott. Némi borravaló fejében a gannai Esterházy-mauzóleum első idegenvezetője, vagy ahogy írja, „mutogatója” is ő volt. Táncsics Mihály gannai emlékét a közelmúltban felújított mellszobra őrzi a településen. Esetleg pápai tartózkodását is megörökíthetnénk egy márványtáblával, mondjuk a kórházépület falán, a Pápai Páriz Ferenc emlékjele melletti falrészen – zárta gondolatait Kerecsényi Zoltán.