Amerika is egy Veszprémhez köthető magyarnak köszönheti a nevét

Szent István királyunk és Gizella királyné fiáról, Imre hercegről van szó, aki nagy valószínűséggel 1007-ben született Székesfehérváron.

Nevelésére különös gondot fordítottak szülei. 1015-ben Imre herceg oktatását átvette Gellért püspök, tizenöt éves korától pedig atyja mellett nevelkedett, ahol az államirányítás tudományát, a hadvezérséget, a diplomáciát sajátította el.

Imre kész volt az uralkodásra, így megfelelő feleséget kerestek számára. A korabeli hagyomány három uralkodóházat említ, ahonnan a felesége származhatott volna: a lengyel, horvát és görög uralkodóházat, írásos emlék erről nem maradt fenn.

A 11. század után kapott szárnyra a hír, hogy Imre tudatosan zárkózott el az utódnemzéstől. A 12. századi Imre-legenda így írt róla: „Ő a testi nemzést, amely romlandó, a szüzesség lelki fogadalma mögé helyezte (...), és érintetlen hitvese szüzességét romlatlanul megőrizte.”

Egy másik, 14. századi krónika feltehetően korai része Imrének több mint egy tucat kiváló erényét sorolta fel, de ezek között nem szerepel a szüzesség. Vagyis Imréből valószínűleg csak utóbb, a 12. században faragtak az önmegtartóztatás, a papi nőtlenség eszméjét propagálni hivatott szentet, kihasználva azt a sajnálatos és bizonyára akaratával ellentétes tényt, hogy házasságából nem származott gyermeke.

Veszprémi hagyomány szerint Imre herceg titokban a város székesegyházának északi oldalán lévő Szent György-kápolna falai között tett tisztasági fogadalmat.

Apja a koronát át akarta adni Imrének, amikor megérkezett a hír, hogy a herceget vadászat közben egy vadkan halálra sebezte, s 1031. szeptember 2-án belehalt sérüléseibe.

VII. Gergely pápa 1083. november 4-én Imrét I. Istvánnal és Gellért püspökkel együtt szentté avatta.

Amerigo Vespucci későbbi olasz utazó, felfedező és térképész 1454-ben az itáliai Firenzében látta meg a napvilágot, és keresztnevét, amely a latin Emericus olasz változata, az Itáliában is népszerű magyar szent után kapta. 1499-ben a spanyol Alonso de Ojeda vezette expedíció navigátoraként részt vett Kolumbusz Kristóf második útján, és az 1507-ben megjelent Négy utazás című beszámolójában „Újvilágnak” (Mundus Novus) nevezte a felfedezett új földrészt. 1507-től kezdve Vespucci keresztneve után Amerikának kezdték nevezni az új kontinenst.

Imre herceg szobra (Erdey Dezső alkotása 1940-ből) Veszprémben, a Szent György-kápolna előtt található, talapzatán a minden időben érvényes idézettel Szent István intelmeiből:

„Tartsd mindig eszedben, hogy minden ember azonos állapotban születik, és hogy semmi sem emel fel, csakis az alázat, semmi sem taszít le, csakis a gőg és a gyűlölség.”

Forrás: wikipédia, borítókép: az új kontinens, Amerika Martin Waldseemüller német térképrajzoló 1507-ben kiadott világtérképén