2 órája
Gombák és felhők
Őzlábak, kávé, cigaretta, nátha és egy kis foci. Ősz az idő.
Forrás: pexels.com/Illusztráció
Szeptember 30.
Ez még nem a csoszogás az avarban, de már jócskán benne járunk az őszben. Azt nem tudom, hogy a világ és benne az emberiség atomháború felé sodródik-e, azt gyanítom, hogy Istennek hála inkább nem. A híreknek és főként a címeknek gyakran éppen az ellenkezője igaz. A különféle honlapokon az úgynevezett kattintásvadászat (lefordítom: átverés) már olyan szintet ért el, hogy az ember azonnal megnyugszik, ha azt olvassa, mindjárt nyakunkon a világvége. Hasonló a helyzet az időjárás-jelentésekkel. Ha „pokoli hétvége” vár ránk, akkor valószínűleg esik majd az eső. Ősszel az ilyesmi gyakran megesik. Szóval, a gombafelhő-paranoia helyett inkább elindulunk gombászni. Gyönyörű tájban csodaszép zsákmány. Tányér- és mikrofonfejű nagy őzlábgombák kerülnek kosárba, hagyunk másoknak is, majd az ősz egyik legszebb rítusa következik. Panír, rántunk, zümmög az aszaló. Más kosarakból fügék figyelnek, és – jobb későn, mint soha – megtáltosodtak a padlizsánok. A félelem megeszi a lelket, mi meg inkább mindezeket.
Október 1.
Vélhetően egy ideig az utolsó olyan nap, amikor húsz fok körüli a hőmérséklet, maximalizáljuk tehát a kertben tartózkodást. Barátok jönnek-mennek, segítenek, napfényben ebédelünk a szabad ég alatt. Estére áll is egy kis mobilépítmény (haverok nélkül úgy a harmadik reinkarnációm utolsó periódusára készült volna el), ahová behúzódhatunk, ha elered az eső, vagy erősen tűz a nap. Jól látszik alóla a hegy, de akár vetíthetünk is, ha megcifráznánk a valóságot. A minap egy baráti pajtában megnéztük (újra) Jim Jarmusch Kávé és cigaretta című pompás filmjét, és fel is nőttünk a feladathoz (kávézunk, dohányzunk, mindent megpróbálunk, hogy agyonüssük az időt, ahogy Bereményi írta Cseh Tamásnak) rendesen, amikor felrémlett bennem egy vándor kertmozi ötlete. Faluhelyen mindenkinek van kertje, a hardver adott, a szoftver dettó, a filmművészet kincsestára pedig kiapadhatatlan, minek tétováznánk. A Kávé és cigaretta egyébként kiállta az idő próbáját, vasfognak nyoma sincs. Jarmusch látszólag hétköznapi helyzeteket vázol fel az epizódokban, mindenki magát adja és hozza, Tom Waits és Iggy Pop remekel, Cate Blanchett lubickol, Bill Murray meg persze ellopja a show-t, ahogy szokta.
Október 2.
A nyögésekkel és morgásokkal fűszerezett férfinátha második napján szünet nélkül szakad az eső. Az autóban a 10.000 Maniacs zenekar nemrég újra kiadott koncertje szól az MTV Unplugged sorozatból. Nem tudom, hányan emlékeznek még erre az 1981-ben alakult amerikai alternatív bandára, vagy akár az említett szériára. Az MTV (Music Television) akkoriban még ízlés- és tudatformáló csatornának számított, jobbnál jobb műsorokkal, amelyek közül kiemelkedett az Unplugged, azaz akusztikus előadások rögzítése, amik aztán megjelentek hanglemezen is, sikert sikerre halmozva. Elég, ha csak a Nirvana-albumra gondolunk, de a 10.000 Maniacs-nak is ez a legnépszerűbb lemeze 1993 óta. A zenekar itt éppen a country felé kirándul, eljátsszák többek között a Because The Night című örökbecsű Bruce Springsteen-szerzeményt is, amit aztán Patti Smith helyezett el a rock and roll történetének legszebb lapjaira, és a végén csattan a korbács, amikor David Byrne is beszáll három dal erejéig.
Október 3.
Délelőtt átmeneti esőszünet, majd újfent rákezd. Ez van. Írok, olvasok, adminisztrálok, felváltva törölgetem a könnyeimet és az orromat. Várakozó álláspont. Remek teák, házi patika kakukkfűvel és fenyőrüggyel. Utóbbiról eszembe jut, hogy ki kellene ugrani a fenyvesbe, megnézni a rizikét. Csuda dolog a gomba, se nem növény, se nem állat, aztán mégis van. Különösen ilyen időben. Hébe-hóba focit nézek. Messze nem olyan intenzitással, mint régebben, és ennek számos oka van. A játék megváltozott és nem éppen előnyére. A pénz mindent visz. A BL-ről lemondtam, a világ egyik legellenszenvesebb televíziós társaságának fizessen még extrákat a Kaltenbrunner, egy másiknak meg sikerült az összefoglalókat is széttrancsíroznia a reklámokkal. Marad a Fradi és a válogatott, ha esik, ha fúj. Fotelből mindegy. De az is lehet, hogy megye hármas meccsekre kellene járni, vaskorlátnak támaszkodni, onnan okoskodni fennhangon. Ott talán még maradt valami a régi idők focijának hangulatából, amit manapság talán csak a Feröer-szigeteken lehet tetten érni, de azok meg messze vannak, és egyébként is, fagyoskodjon a fene.
