Ünnepélyesen újravatták a Millenniumi emlékművet Veszprémben

Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter ünnepi beszédében emlékeztetett, egy újraavatásról van szó.

– Az akkori alkotás a Millenniumi emlékmű funkcióját is betöltötte, betölti mind a mai napig, hiszen akkor az ezredfordulóra, illetve az államalapítás ezredik évfordulójára emlékező ünnepségsorozat keretében lelte meg akkori otthonát az Óváros téren, a mostani újraavatás pedig egy kicsit a veszprémi történelemben egy új fejezet megnyitása is – fogalmazott a miniszter. 

Úgy vélte, látszólag a helyszín nem sokat változik, az Óváros térről a Szabadság térre kerül az emlékmű, ám a funkciója sokkal közelebb kerül az alkotó által megidézett eredeti küldetéshez, hiszen egy kapuról van szó. Egy kapuról, amely az idő és a tér összességében is betölti feladatát. 

– Kinyitja a teret, lehetőséget ad nekünk arra, hogy áttérjünk egy másik időbe. A szó szoros és szimbolikus értelmében is, hiszen itt, a Szabadság téren, ahol mostantól kezdve a Millenniumi emlékművet tisztelhetjük, nem pusztán Veszprém belvárosának egyik pontjáról beszélünk, hanem a szó szoros értelmében egyik kapujáról. A körülöttünk lévő épületek mind arról az időszakról tanúskodnak, amikor Veszprém polgári várossá kezdett válni. Egy kapuról van szó, ahol átlépünk a szorosabb értelemben vett belvárosba, és ahol átlépünk egy másik időbe, Veszprém múltjának egy másik időzónájába – mondta Navracsics Tibor. 

Szót ejtett arról is, hogy az a döntés, amely ezt az emlékművet az Óváros térről – alapvetően praktikus okokból – ide helyezte, idestova két évvel ezelőtt született. 

– Aki csak felületesen foglalkozik a közügyekkel, ringathatja magát abba az illúzióba, hogy olyan döntés születik, amitől mindenki boldog. Pontosan tudjuk, hogy minden döntésnek ára van. Mindig vannak, akik elégedettek a döntéssel, és vannak, akiknek vagy káruk származik az adott döntésből, vagy éppen nem a remélt előny és haszon. A mostani döntésnél egy vitát követően megmutatkozott, hogy Veszprém érett, polgári, művelt város. Olyan polgársága van, amely az együttélésből adódó konfliktusokat ki tudja hordani, meg tudja tárgyalni békés úton. A tiltakozás, az engedmények és a konszenzus megtalálása révén tudja rendezni a dolgait, ez így történt most is – hangsúlyozta Navracsics Tibor. 

A miniszter megköszönte a vitában részt vevő felek jóakaratát és a konszenzusra törekvést. 

Bohus Eszter, a Bohus–Lugossy Alapítvány alapítója az emlékművet mutatta be részletesen. Elmondta azt is, hogy édesanyjának a kedvenc városaként lopta be magát a szívébe Veszprém.

– Ezen a földön, melyet ma Magyarországnak hívunk, egykor hunok és avarok, majd kunok és besenyők, mongolok és törökök próbálták megvetni lábukat, de sikertelenül. Birodalmak és népek tűntek fel és el, de a magyarság fennmaradt ezer éven keresztül, mert az erkölcs pillérei biztosították a folytonosságát. Bátorság, akarat, vallás és kultúra. Mindezen gondolatok segítettek édesanyámnak abban, hogy szobrászatilag képes legyen megfogalmazni az eddigi használatos jelképektől, attribútumoktól teljesen eltérőt. Sokkal inkább a természetben fellelhető törvényt és rendet, mint szimbólumokat alkalmazó köztéri alkotást, melyek alapgondolata a kikristályosodás. Az alaktalan geomorf tömeg épp, mint a magyarság – mondta Bohus Eszter.

Elmondta azt is, Lugossy Mária művei a világ legjelentősebb köz- és magángyűjteményeit gazdagítják világszerte, Lugossy Mária emléke örök, életműve gondozása alapítványuk feladata és büszkesége. 

– Országunk egyetlen nonfiguratív millenniumi emlékművének felújítása, újraavatása szimbolikus jelentéstartalommal is bír. Jövőt építeni csak együtt, a múlt értékeinek ismeretében és azokra alapozva progresszíven tudunk, az idő áramlásával együtt mozogva, elfogadva, hogy minden változik, de értékeink örök érvényűek, gondozásuk mindenkori közös feladatunk.