Majd ezeréves leleteket és még régebbi kincseket találtak a veszprémi régészek

– Az izgalmasabb felfedezések, kutatások között emlném ki a veszprémvölgyi ásatást, amely Pátkai Ádám Sándornak volt a feltárása. Egy kifejezetten korai, 10-11. századi megtelepedésnek a nyoma került elő lakóházzal, kemencékkel. Mindennek az izgalmát nem kis részben az adta, hogy valamilyen módon szorosan összefügg a Szent István-i alapítású apácakolostorral – fogalmazott a VEOL érdeklődésére a régész szakember. – Tehát itt az államalapítás idejéből származó kolostor alapításával nagyjából egyidejű, vagy esetleg annál korábbi megtelepedési nyomokat lehetett azonosítani, és nagyon izgalmas kérdés – ezt majd a feldolgozás pontosítja – , hogy miként függ össze a kettő.

Nagy Szabolcs Balázs elmondta, a régészeti megfigyelésekből is voltak izgalmas eredmények. Ezek azok a munkák, amik nem ásatás típusú régészeti kutatások, hanem kifejezetten építkezésekhez kötődő, és leletmentés jellegűek.

– Molnár Csaba kollégámnak volt egy nagyon izgalmas lelete, Várpalota környéki leletegyüttese, ami avar kori, talán áldozati leletként azonosítható – magyarázta. – Régészeti megfigyelésből példaként említve szintén izgalmas volt Tapolcán egy lakóház építését megelőző régészeti megfigyelés: Pátkai Ádám Sándorék feltehetőleg Árpád-kori temetkezéseket tártak fel.

Szintén fontos ásatás, amit Csirke Orsolya múzeumigazgató-helyettes vezetett Aszófőn, ahol Nagy Szabolcs szerint egy nagyon izgalmas, összetett történetű lelőhelyet tártak fel. Ugyanis egy római kori villagazdaságra rátelepült Árpád-kori templom és temetője maga a lelőhely.

Jó leletanyag és érmék

– Ráleltek a római villagazdaságnak a föld alatt a mai napig megtalálható falmaradványait, és a római falakon belülre temetkezett Árpád-kori falusias közösségnek a maradványait is, jó leletanyaggal és érmékkel. Olyan középkori érmékkel, amik a keltezést segítik – árulta el a Laczkó Dezső Múzeum régésze.

A veszprémi szakemberek újabb feltárásra mennek majd, egészen pontosan Nagyvázsonyba, Pátkai Ádám Sándor vezetésével szeptember 9-én önkéntesek bevonásával fognak munkába a Szent Mihály pálos kolostortemplom területén.

Ezekben a napokban tart viszont még a bándi ásatás, amelyről újabb érdekes fejleményről adott számot Nagy Szabolcs. Kedden kiderült - ami már 2018 óta sejthető volt - , hogy van egy olyan nyugati tornya a várnak, amiből semmi se látszott a felszínen, de nem teljesen egyértelmű részletét hat esztendeje már sikerült feltárni.

– A Várdomb oldalában egy 2018-as szelvényünkkel szomszédos, egy ahhoz közel nyitott új kutatási felületen előkerült egy rakott kőfal. Biztató, hogy itt megrajzolható lesz az alaprajz, és lesznek falmaradványok – magyarázta. – A toronynak izgalmas a története, hiszen jelen tudásunk szerint, amit most látunk belőle, úgy tűnik, hogy a várral egyidős, XIII. század végi, amikor is feltehetőleg a mai Várdombot kővárfallal övezik, és korábbi nemesi udvarhelyből egy erődített várat építenek ki.

Számítottatok a toronyra

Egyébként a régész szerint elég komoly pusztulást szenvedhetett a torony, amely kidőlt, vagy kidöntik és leszakadt a Várdomb oldalába. Izgalmas az is, hogy megpróbálták ezt a pusztulást valahogy helyrehozni, aminek látszanak a nyomai. A különböző korszakok jól kézzel foghatóak a kutatási szelvényekben: igyekeztek hevenyészett módon épített kőfallal a keletkezett rést helyreállítani, majd erődítették az egészet egy palánk szerkezetű, favázas erősítéssel.

Nagy Szabolcs kérdésre válaszolva elárulta, számítottatok a toronyra. Azt a kutatási felületet, ahol előkerült, leginkább ezzel a céllal nyitották fel. A falmaradvány mellett kifejezetten nagy számban kerültek elő egyéb értékes leletek, ami szerinte várható volt.

– Izgalmas dolgok jöttek, most már vagy legalább 10-15 érme csak erről a kis felületről, középkoriak, ami nagyon sokat segít az egész történet értelmezésében, pontosabban annak a keltezésében, hogy mikor dőlhetett össze a torony, és mikor készül a pótlása a kidőlt toronynak – mondta. – Itt részben magyar veretű pénzekről van szó. Emellett külföldi érmék, amik egy kis viszonylag szűk helyről és nem túl nagy mennyiségből kerültek elő a torony pusztulása utáni rétegekből. Továbbá Hunyadi Mátyásnak több érméje, és Újlaki Miklósnak egy verete. Ez utóbbi egy különösen érdekes darab, mert egy ritka numizmatikai lelet.

Kiderült, Újlaki bosnyák királyként verethette ezt a pénzt. Ugyanakkor Nagy Szabolcsék a napokban befejezik az ásatás első ütemét, ám hátra van a feltárt maradványok digitális, és hagyományos dokumentálása. A Laczkó Dezső Múzeum szakembere elmondta azt is, hogy amíg az ásatás tart, addig természetesen szívesen bemutatják az eredményeket a helyszínre kilátogatóknak, ami nem új keletű, hiszen a helyiek és a környéken túrázók naponta érdeklődnek a múlt után.