A hosszú élet titkát őrzi a bakonyi zsákfalu, polgármestere tiszteletbeli időutazó (képgaléria, videó)

Porván már 1982-ben készített faluriportot a Napló, akkor is azt emelte ki kollégánk, hogy kincseket rejtő kistelepülés. Mai lakói meg vannak róla győződve, hogy egy hely nagyságát nem a mérete határozza meg, szeretik ezt az idézetet emlegetni, és abban is biztosak, hogy náluk csodák kezdődnek. Pethő Józsefné Julikával, aki nyugdíjasként költözött Porvára, Spányikné Bauer Mónikával, aki őseihez hasonlóan itt nevelkedett, és Veinperlné Kovács Andrea polgármesterrel beszélgettünk szeretett lakhelyükről. A községről megjelent cikkeket emlékkönyvben őrzi a faluvezető, hogy más is láthassa később is, mi mindent megéltek helyben. Egyébként már 2006 óta van posztján. Az ingatlanosok kedvence, ha Porván valakinek megmutatnak egy házat vagy telket, mindig arra kérik, hogy legyen ott, mert annyira lelkes rajongója falujának, hogy őszinte elragadtatása elvarázsolja és egyben meggyőzi a potenciális vevőt.  

Beszélgetőpartnereink megmutatták a falu főutcájáról régen készült fotót a macskalépcsős, azaz büszke, mintázott oromzatú házakkal, amiket azóta modernizáltak. Felelevenítették, hogy Mária Terézia egykor hat sváb családot telepített a községbe, és a XX. században volt olyan időszak, amikor szinte minden helybeli németül beszélt. Ma már ritka, hogy idősek ezt megteszik egymás közt. A hagyományokat viszont többek közt receptkönyvekben és a napi konyhai gyakorlatban is őrzik.  

A lottóötösnél is többet érő érvek

– Amikor ideköltöztünk a párommal, azonnal meghívtak minket a nyugdíjasklub találkozójára. Ez rögtön pozitív élményt jelentett. Ez többet ér a lottóötösnél, s főleg az, hogy jó ide hazajönni. Amikor a környéken házat kerestünk, és először jöttünk el ide, mindjárt azt gondoltuk, hogy jó itt lenni. Ritkán hatja át ilyesmi idegen helyen az embert, és minket már csaknem tíz esztendeje ez az érzés tölt el. Porva pici, szép és rendben fejlődik. Amikor távoli ismerőseimnek a porvai programokról mesélek, arról, mi minden történik itt, nem akarják elhinni, hogy a mintegy ötszáz lelkes településen ez lehetséges. A helyiek kedvességéért, segítőkészségéért is sokan irigyelnek. Szerintem a jó hangulat a falu vezetőjének köszönhető, és ennek a közegnek a megteremtése nem a pénzen múlik – mondta el Julika.

Túraparadicsomban laknak, és ezzel élnek is

– Csend, szépség, nyugalom, plusz a feltöltődés. Ennyi elég érvnek, semmi pénzért nem költöznék el Porváról. Aki egyszer eljön ide, többnyire később visszajár. Még mi sem láttunk mindent a környéken, de rendszeresen felkapjuk a hátizsákjainkat, és indulunk is, húsz kilométeresnél is hosszabb túrákra. Sok helybeli hasonlóképp él a környék adta kirándulási lehetőségekkel – állítja Mónika. Megemlítette a Hódos-ér egykori lakóit, a farágcsáló „mérnökök" ráadásul egy ideje visszatértek Porvára, segítenek a vízmegtartásban.  

– Már nem idősek állítanak meg az utcán egy kis beszélgetésre, mert kevesebben vannak, de sok a gyerek, futva, nevetve köszönnek. Imádom a szomszédoktól hozzánk áthallatszó gyerekzsivajt. A faluvezetőnk egyik titka szerintem, hogy a kisgyerekes szülőket fogja össze leginkább, eléri, hogy a gyerekek kiskoruktól fogva érezhetik, jó porvainak lenni. Ha pedig már a hangok közül a gyerekzsivajt emeltem ki, azt szintén megemlítem, hogy nálunk nem gyár zaja hallatszik, hanem reggel madárcsicsergést élvezünk – sorolta az asszony.

A Kőris lábánál

Azért már Porván sem ismer mindenki mindenkit, de a polgármester igen. Örül neki, hogy a beköltözők keresik a régi lakosok társaságát. A civil életet azért erősítené még jobban, mert szerinte a mai világban, amikor az önös érdekek és a kapcsolattartás digitális formái kerültek előtérbe, erre egyre nagyobb szükség van. Nem tűz ki teljesíthetetlen terveket, de nagy hangsúlyt fektet arra, hogy élhető legyen a település, hogy szeressenek itt élni az emberek. Persze kell ehhez infrastruktúra is, de sok más is számít. Andrea úgy véli, mostanra sikerült elérniük, hogy a fiatalok helyben maradnak, illetve sok fiatal költözik hozzájuk, kiválóak a demográfiai mutatóik.     

A Kőris lábánál található Porva, az átbuktatja a falu felett a felhőket, így a nagy viharokat jórészt megússza. Egyedi attól is a település, hogy a légi forgalmat figyelő két hazai radarállomás közül az egyik itt van, a Bakony legmagasabb hegyének tetején, fehér gömbkupola jelzi. Bárhova sodródik egy porvai, ha hegyet és gömböt lát, gondolatban visszajön szülőföldjére. A sík vidékieknek pedig egy csoda Porva, aki itt túrázik, hazatérve úgy érezheti, mintha kimosták volna, és minden rossz távozott testéből, lelkéből.

A múltról mesélő beszédes elnevezések

Azt szintén megkérdeztük a porvaiaktól, egy idegennek hogyan mutatnák be falujukat. Andrea bevallotta, tiszteletbeli időutazónak tekinthető, sokszor eszébe jut ezeréves településük múltja. Már a XI. században volt itt élet a királyi oklevelek alapján, ráadásul az uralkodók kedvelt vadászterülete volt ez a hely, és akkoriban a Bakonyban még bujább volt a növényzet. A porvaiak szorgos eleire szintén gyakran gondol Andi, az üveghutákban dolgozókra, és megemlítette a Betyárpamlag elnevezésű barlangot, a Pápalátókő elnevezésű magaslatot, ahonnan Pannonhalmáig és Pápáig is el lehet látni. A környéken minden elnevezés beszédes, szögezte le a polgármester. Tőle tudjuk, hogy a pálos hagyaték után régészeti nyomozás folyik. Modern technikával feltérképezik a monostort és a misézőtemplomot, így majd QR-kód révén a saját telefonjával nézheti meg bárki a helyszínen, hogy milyenek voltak egykor az épületek. A fehér barátok halgazdálkodásának emléke nyomán pedig tájrehabilitációval hozták létre a mostani halastavat, ami nyugalmat áraszt. Itt gyűlnek össze jórészt a helyiek, ugyanis náluk vasárnaponként sem kihalt a falu, horgásznak, fociznak, a játszótérnél sétálnak, a szabadtéri kondieszközöket használják, bringáznak. A medveszobor a gyerekek kedvence, de több köztéri alkotás van Porván fából, ugyanis máig különös a kapcsolatuk ezzel az anyaggal a bakonyiaknak, állítják, hogy mondanivalója van, akárhogy változik.

A világ vége lenne a világ közepe?

A világ vége lenne a világ közepe? Nézőpont kérdése. Porva zsákfalu, és hatalmas előny, hogy nincs átmenő forgalma. Viszont közel van Zirchez, könnyen el lehet jutni mindenhova. A zsákfalu nem korlátot jelent, hanem lehetőséget a nyugalomra. Az igaz, hogy hol agyonfoltozott, hol kopott padkájú út vezet a kisvárosba, lobbiznak is érte a porvaiak, hogy felújítsák. A faluvezető megújuló energiára építő helyi erőmű tervét is dédelgeti, azzal minden lakosnak olcsóbb, biztonságosabb lenne az energiaellátása, mert ha havazik, gyakori az áramszünet, és az is fontos, hogy a fűtésszezonban a füst ne üljön meg a házak fölött.  

A falusias lét előnyei közé tartozik a termények csereberéje, amibe a fiatalok a helyiek netes csoportjában kapcsolódnak be. Az állattartás már nem jellemző, és kevesen gondoznak veteményest, de e téren elkezdődött egy kedvező változás Porván, ahol még az államfő is járt. Két éve többek közt almát vásárolt ajándékba a kisboltban. Látogatását elismerésnek érzik a porvaiak, megerősítette bennük a meggyőződést, hogy nem a világ végén élnek, hanem akár a világ közepe lehetnének, ha az a fontos, hogy megtaláljuk, hol jó nekünk.