A sétáló virslit és a kis testvérét, az ezerlábút és a krokodilfejűt is közelről megmutatjuk (képgaléria, videó)

Egzotikus ízeltlábúak címmel rendeztek időszaki kiállítást a Zircikon fesztivál keretében a Bakonyi Természettudományi Múzeumban. Kutasi Csaba rovarász, a múzeum entomológusa a tárlatot meglátogatóknak beszélt többek közt a trópusok különlegességeiről. Arról, hogy az ostorlábúak második pár lába tapogatószervvé módosult, az ostorfarkú ostorának tövében pedig olyan mirigy van, amiből savas anyagot, mérget tud kijuttatni, ha így akar védekezni.

Az ízeltlábúak a fajokban leggazdagabb törzset alkotják bolygónkon. Itt maradt velünk például a múltból az atlanti tőrfarkú rák, 450 millió éve változatlan alakban. Kékvérű. Sok példánynak részlegesen leveszik a vérét laborokban, mert olyan anyagot tartalmaz, amivel a baktériumok nagy hígításban is kimutathatóak.  

Láttunk még a kiállításon repülő ékköveket, óriási, színpompás pillangókat, ötszarvú orrszarvúbogarat, barlangi óriáscsótányt, pókölő hősdarázst, amely a nála jóval nagyobb ellenfelét legyőzi. Tutajpoloskát és óriáscincért szintén, utóbbi a Föld legnagyobb bogara.

Szintén méltóságteljes méretű a góliát- és az elefántbogár, akárcsak a herkulesbogár. Különleges megjelenésű a selyemhernyómoly, a bot- és a szellemsáska, no meg a levélutánzó rokonuk.

Nem az ízeltlábúakhoz tartoznak, hanem a gerincesekhez, de a zirci kiállításon nem lehetett nem megcsodálni két faj különleges páncélját és fegyverét. A közönséges levesteknős házát és a zöld fűrészesrája csőrszerű képződményét a tekintélyes méretű fogakkal.