2024.07.15. 17:30
Hőmérséklet – rekordok dőltek-dőlnek
A globális éghajlatváltozásba egyértelműen beleillik a hőségnapok megjelenése, gyakorisága, sokszor bármennyire elviselhetetlen is az. A hőségnapok kifejezést először 2004-ben emlegették, s 2007 volt az az esztendő, amikor berobbant Közép-Európában és a Kárpát-medencében. Mára eljutottunk odáig, hogy már megszokott lett a magasabb hőmérséklet, a hőségnapokkal teli időszak. És természetesen mindenki kíváncsi a minimum- és maximumrekordok gyakori megdőlésére.
– Az említett 2007-es év kiemelkedett több okból is, először azért, mert júliusban összesen tíz, abból kilenc egymást követő napon át volt hőségnap. Azt jelenti a kifejezés, hogy a napi középhőmérséklet meghaladja a 25 Celsius-fokot. Ekkor 27-28 Celsius-fokos napi középhőmérsékleteket dokumentáltak, és július 20-án kimagasló, 31,1 Celsius-fok volt ez az érték a Veszprém-repülőtér megfigyelőállomáson – mindezeket Kovács Győző meteorológus mondja el, majd azt is, a délutáni csúcs a fenti nap 38,2 Celsius-fokot ért el, ami az eddigi rekord! 2007-ben egyébként hat napon haladta meg a délutáni csúcshőmérséklet a 35 Celsius-fokot.
Forrás: Getty Images
Majd jött 2012, amikor már tíz, egymást követő, hőségriadós napot jegyeztünk fel június 30. és július 9. között, bár a napi középhőmérsékleti értékek 26-28 Celsius-fok között voltak. Aztán 2014 nyara hozott hűvösebb, csapadékosabb időt.
Elszabadult a hőmérséklet, közelítjük a mediterráneum értékeit
– Mit tapasztalunk ma? A 2020-21-22-es évek már hét-kilenc júliusi hőségnapot hoztak, igaz, nem egyhuzamban, idén viszont elszabadult a hőség, olyannyira, hogy a reptéri adatok 22-23 Celsius-fokos hajnali minimumértékek voltak – mondja a szakember, hozzátéve, ez városban úgy két fokkal magasabb. Július 12-én pedig 35,4 Celsius-fokot mért a reptéri hőmérő. Ezen a napon, de már 11-én is megdőltek a napi minimum- és maximum hőmérsékleti értékek. A hajnali minimum 11-én 21,9 Celsius-fok volt, ez másfél Celsius-fokkal haladta meg a korábbi rekordot, míg az említett tizenkettedikei 35,4 Celsius-fok pedig két fokkal döntötte meg a 2016-os rekordot – mondta el a szakember.
Kovács Győző meglátása szerint az utóbbi években jellemzőek térségünkre a 35 fokos és afölötti csúcsértékek, ma nagyjából azt mondhatjuk, a korábbi évtizedek 30 Celsius-fokai ma már 33-nak felelnek meg, tehát három Celsius-fokot lehet pluszban hozzátenni. – Ez bizony a klímaváltozás hatása, érezzük saját bőrünkön, bár az éves csapadékmennyiség ugyan megfelel a korábbinak, de csak összességében nézve, mert a kánikula, a hőségnapok huzamos csapadékhiánnyal járnak együtt. E szempontból kezd hasonlítani hazánk a mediterrán jellegű országokhoz, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy Szegeden és Rómában egyforma hőmérsékleteket mérnek egy időben. Jó a rosszban, hogy vármegyénkben ennél picivel kedvezőbbek az adatok – jegyezte meg a meteorológus.
