A zúzmarához is van egy kis közük, és a gombák rokonai – Mutatjuk, mit jeleznek, miben segítenek nekünk a zuzmók (képgaléria)

Fedezd fel a zuzmók ismeretlen világát! – erre biztat a címével a Múzeumok éjszakája országos rendezvénysorozat magas-bakonyi eseményeinek egyik legizgalmasabb, legérdekesebb programja, a Magyar Természettudományi Múzeum Bakonyi Természettudományi Múzeumának időszaki kiállítása, a tárlat megnyitója. Először az lepett meg bennünket itt, hogy a zuzmók elnevezése a zúzmara főnévből ered, ugyanis a jégkristályréteghez hasonló bevonatot képeznek fakérgen, kőzeten, talajon. Lichenizált gombák, alga van mindegyikben, ami fotoszintetizál. Ugyan a moháknak – amelyek növények, és mindig zöldek – nem rokonaik, de az igaz, hogy szomszédok, gyakran egymás mellett alakítanak ki telepeket.

A városokat szinte kizárólag a sárga falizuzmó bírja

Világszerte több mint húszezer zuzmófaj él, hazánkban mintegy kilencszáz. A Bakonyban sok megtalálható, ami jó jel. Ugyanis a zuzmók, mondhatni, extrém túrázók, szélsőséges környezeti viszonyokat is túlélnek, ugyanakkor igencsak érzékenyek a környezeti változásokra, például a légszennyezésre. Olyanok, mintha kis természetvédelmi jelzőlámpák lennének. A levegőminőséget csak kis mértékben befolyásolják, de mutatják állapotát. Ahol többet látunk, több fajukat felfedezhetjük, ott még nem nagy a környezetszennyezés, ott természetesebb a környezet. A városokban viszont csak a sárga falizuzmó él meg, ugyanis toxitoleráns, azaz szennyezéstűrő.

Fákon, fészkekben, dolomitgyepeken

Minél öregebb egy fa, annál több zuzmó jelenhet meg rajta, azért is, mert lassan növekednek ezek a kis lichenizált gombák. Ám sokszor észre sem vesszük őket, például a kőzetlakókat, a dolomitgyepekben élőket, pedig különlegesen szép megjelenésűek közelről nézve. Ott vannak a tölgyesekben, a száraz cserjésekben, a sziklafalakon is, és a madarak fészekalapanyagnak használják egyes fajaikat. Talán azért is kevésbé ismertek, mert több fajuknak nincs magyar neve. Amelyiknek azonban van, az általában nagyon találó elnevezést kapott a jó megfigyeléseknek köszönhetően. Így szerepel a zuzmónevekben például a szakáll, a lemez, az urna, a kancsó, a tű, a tányér és a pogácsa szó is. A zuzmó kinézete lehet bokor- vagy levélszerű. Lehet egy-két milliméteres, és lehet gyógyszer alapanyaga is.

A zuzmológusnak köszönhetjük a zirci látványt

Sinigla Mónika botanikusként a zuzmók kutatásával foglalkozik, azaz lichenológus. Neki köszönhető, hogy élőben nézhetjük meg a kiállítás keretében a zuzmókat, úgy, ahogy a természetben megtalálhatók, csak most egy helyre vannak gyűjtve a gyakoribbak és az olyan ritkán előfordulók is, mint például a kormos köldökzuzmó. Sinigla Mónika tudja, melyiket hol találja meg a Bakonyban, a Balaton-felvidéken, többek között Veszprém és a Badacsony környékén, hiszen tíz éve járja úgy a terepet a BTM kutatójaként, hogy keresi, megfigyeli a zuzmókat.

Játék a zuzmókkal

Az október elejéig látható kiállítás létrehozását a Nemzeti Kulturális Alap támogatta. Vonzóvá teszi az összeállítást a memóriajáték, és az, hogy meg is érinthetjük, nagyító alatt is megvizsgálhatjuk a zuzmókat. A tablók smaragdzöld-fekete-menta látványvilága segíti az érdeklődés felkeltését, ez Csillag Brigitta munkájának köszönhető.