A humán eredetű szennyezésekről tartottak tudományos előadóülést

Míg a sorozat korábbi eseményei aktuális – és már szembetűnő – problémákkal foglalkoztak (vízpótlás, vízvirágzások, algatoxinok, nádasok helyzete, klímaváltozás), ez alkalommal a kutatók egy nem kevésbé aktuális, de egyelőre a mindennapi ember számára alig érzékelhető problémára irányították rá a figyelmet. 

A Balatont rengeteg olyan emberi beavatkozás érte és éri most is; ezek az élő rendszereket veszélyeztetik, és ezzel a tó jövőbeni emberi használatát is veszélybe sodorhatják. Ennek kapcsán vezető szakértők azt elemezték, hogy az emberi eredetű (mikro)szennyezők (például gyógyszermaradványok, fogamzásgátló hormonszármazékok, UV-szűrő vegyületek, növényvédő szerek, mikroműanyagok) milyen úton és mennyiségben kerülnek felszíni vizeinkbe, elsősorban a Balatonba. 

Jelenlegi tudásunk szerint egyelőre a humán egészséget veszélyeztető helyzet nem áll fenn, de a trendek aggodalomra adnak okot. Melyek a leggyakoribb szennyezőanyagok? Bekerülhetnek-e a tóba és az ivóvizekbe az említett vegyületek, mezőgazdasági vegyszerek, és ha igen, vajon hogyan befolyásolják az élővilágot, a biológiai sokféleséget és a víz minőségét? 

Az esemény előadói egyetértettek abban, hogy a tóba kerülő emberi eredetű szennyezőanyagok veszélyeztetik a vízi ökoszisztémát, csökkentik a biológiai sokféleséget, és hozzájárulhatnak a Balaton működésének megváltozásához. 

 – a döntéshozók megfelelő (ellenőrzött) szabályozásokkal lépjenek fel a veszélyes anyagok használatának csökkentése érdekében a Balaton partközeli zónáiban, például a vasút melletti gyomirtás módszerének megváltoztatása, illetve a mezőgazdasági gyom-, gomba- és rovarirtó szerek használatának szigorítása révén, valamint praktikusan segítsék elő a kiskertekben, háztartásokban feleslegként megjelenő növényvédőszer-maradványok és azok csomagolásának visszagyűjtési lehetőségét;

– a  tó körüli települések állandó lakosai, az üdülőtulajdonosok és a Balatonhoz érkező turisták nagyon sokat tehetnek az általuk felhasznált és jelenleg a természetbe kerülő kockázatos anyagok mennyiségének csökkentésével, azok (környezet)tudatosabb használatával és hulladékaik figyelmesebb kezelésével;

– felmérhetetlen a parti zóna élővilágának, a nádasoknak és más életközösségek ökoszisztéma-szolgáltatásainak értéke a felszíni vizekbe bekerült emberi eredetű (mikro)szennyezések ártalmatlanításában, ezért kíméletük, fennmaradásuk és megőrzésük kiemelten fontos feladat.

Pirger Zsolt a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézetének alapkutatási igazgatóhelyettese, kutatócsoport-vezetője elmondta, hogy a kutatóintézetben 2013-ban gerinctelen szervezetek vizsgálatával kezdték el a felszíni vizek emberi eredetű szennyezéseinek kutatását. Mára sikerült olyan nagy műszeres analitikai infrastruktúrát kiépíteni az intézetben, amivel a Balaton-ökorégió felszíni vizeiben humán eredetű szennyezéseket rutinszerűen tudnak kimutatni, és a koncentrációk ismeretében környezeti kockázatot becsülni. 

Sulyok Judit, a Pannon Egyetem tudományos főmunkatársa Turisták mindenhol? – A Balaton-térség turizmusa a környezetre gyakorolt hatások tükrében című előadásában elmondta, hogy a turizmus számottevően hozzájárul a globális károsanyag-kibocsátáshoz. A természeti értékekre építő úti célok, köztük a Balaton esetében különösen fontos a természeti környezet megóvása. A térségben több, a fenntartható turizmushoz kapcsolódó fejlesztés történt az elmúlt években. A turisztikai mobilitás aktuális kihívásai közé sorolható a látogatók fenntartható(bb) magatartása, a környezetbarát közlekedési módok igénybevétele, és a helyi termékek iránti kereslet alakulása. A jövőbeni sikerhez minden esetben hozzátartozik az érintettek széles körének bevonása, aktív részvétele a megoldások kidolgozásában és megvalósításában.

Molnár Éva, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos munkatársa hangsúlyozta, hogy az emberi eredetű szerves (mikro)szennyezők a felszíni víz mellett az üledékből és az élő szervezetekből, biótákból is kimutathatók. A közepes és magas kockázati besorolású szennyezések lehetséges élettani hatásait vízi gerinctelen modell szervezeteken tesztelik. 

Vargha Márta a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ vezető szakértője elmondta, hogy a Dunától a fogyasztókig követték nyomon a mikroszennyezők sorsát. A Dunában legnagyobb mennyiségben röntgen-kontrasztanyagok, nem szteroid gyulladáscsökkentők és ipari szennyezők jelentek meg, de a parti szűrés ezeket is hatékonyan eltávolította. Kockázatértékelési számítások igazolták, hogy az ivóvízzel bevitt szerves mikroszennyezők egészségkockázata elhanyagolható. A felszíni vizekben azonban algákra és halakra veszélyt jelenthetnek, így a kibocsátáscsökkentés elsődleges fontosságú.

Pirger Zsolt utalt arra, hogy a mikroszennyezők megzavarják a vízi ökoszisztémában az arra érzékeny szervezetek élettani folyamatait, hatást gyakorolva az életközösség egészére, extrém esetben, lokálisan a biológiai sokféleségre (diverzitásra) is. Beszélt az általuk alkalmazott kísérleti beállításokról, valamint a laborkörülmények között lefolytatott kezelésekről. Munkájuk során a kezelésekre megváltozó viselkedési mintázatokra, illetve azok hátterében álló (ideg)sejt szintű változások feltérképezése fokuszálnak. 

Szabó István a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem tanszékvezetője elmondta, hogy a műanyag-felhasználás jelentős környezeti következményeivel kell számolnunk. A felszíni vizeinkbe kerülő mikro- és nanoműanyagok felületén megkötődhetnek kockázatos kémiai anyagok, de különleges biológiai közösségeknek is otthont adhatnak, sőt a műanyag felületek vektorai lehetnek inváziós fajoknak, és akár patogén mikroszervezeteknek is. 

Gerencsérné Berta Renáta, a Pannon Egyetem kutatója elmondta, hogy a Balaton megfelelő vízminősége hosszú távon csak monitoringtevékenységgel nem biztosítható. Ezért, a régióban már korábban azonosított főbb szennyezőforrásokon szükséges az intervenció megkezdése. Ilyen potenciális vizsgálati és beavatkozási pontok a szennyvíztisztító telepek és az ipari kibocsátók. Ezeken a pontokon a megfelelő vízkezelő technológia alkalmazásával a szennyezőanyagok kibocsátása mérsékelhető. További beavatkozási pont a lakossági ivóvízellátás biztosítására alkalmazott vízkivételi és -kezelési technológia, melyet a közvetlen emberi terhelések csökkentése érdekében szükséges vizsgálni és fejleszteni. 

Molnár Gábor, a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) ügynökségének igazgatója elmondta, fontosnak tartják, hogy támogassák az innovatív megoldásokat, a helyi jó gyakorlatok elterjedését, elősegítsék a tudatosság növelését és a rendelkezésre álló eszközök, források hatékony felhasználását.