A legendás Puma vadászrepülőkre emlékeztek Veszprémben

A Himnusz és Légierő-induló dallamai után Gráczki László nyugállományú alezredes emlékező beszédében elmondta, 1944 tavaszán az Amerikai Egyesült Államok hadseregének légiereje többször támadta Magyarországot bombázókötelékeivel. Az Országos Légvédelmi Parancsnokság ennek hatására úgy döntött, hogy a hatékonyabb fellépés érdekében egy egységes vadászrepülő-ezredet kell létrehozni. A cél az volt, hogy minél több vadászt lehessen egyidejűleg a bombázók és kísérőik ellen bevetni. 1944. május 1-jén alakult meg a Magyar Királyi Honvéd Légierő 101. vadászrepülő-osztálya, a tervezett 101. vadászrepülő-ezred első egysége, amelynek élére Belényesi Vitéz Heppes Aladár őrnagyot a tapolcai vadászképző, vadászrepülő osztály parancsnokát nevezték ki. Ekkor tűnt fel harmadszorra az üvöltő vörös pumafej valamely magyar vadász- és harci gépen.

Kiemelte, 1944 áprilisának végén a századot kiegészítették. Az egységben sok, a keleti frontot megjárt tapasztalt pilóta szolgált, de volt jó pár frissen képzett pilóta is. Veszteségük 43 pilóta volt és 88 gép. A harcok hevességére jellemző, hogy az amerikai vadászok többször lőttek az ejtőernyővel menekülő vagy sérült géppel kényszerleszálló pilótákra. A veszteségek súlyosak voltak. Az osztály Veszprémben települt, innen repült a bevetésre mindaddig, amíg a front helyzete ezt lehetővé tette. Gépeik magyar gyártású Messerschmitt 109 G6-osok voltak, amelyek a P51 Mustang kivételével felvették a versenyt az amerikaiakkal.

Elmondta azt is, a pumafej jelentősen eltért a többi századjelvénytől, és nem egy bizonyos századhoz kötődik, hanem Heppes Aladárhoz. A Pumák az amerikaiak és a szovjetek ellen összesen 396 légi győzelmet értek el, a legeredményesebb pilóta Vitéz Szentgyörgyi Dezső zászlós, 29 légi győzelemmel. A sors tragikus fintora, hogy 1971-ben repülőhalált szenvedett a Malév koppenhágai járatának tragédiája során. A Pumák a háború végén amerikai fogságba kerültek, sokan közülük nyugat-európai országokban vagy Amerikában telepedtek le. A hazatértek kezdetben bekapcsolódtak az újjáalakuló magyar légierő pilótáinak képzésébe, de sajnos sokan börtönbe kerültek, vagy, mint Tóth Lajost, koholt vádak alapján kivégezték. Mások később szabadultak, a civil életben helyezkedtek el, például Szentgyörgyi Dezső Malév-pilóta vagy Franka Endre tervezőmérnök, a jánoshegyi Libegő tervezője. A Puma név 1988-ban újra felkerült a Magyar Honvédség Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis első századának gépeire, akik felvették a nevet. 

Ezután Oláh Emil lelkész mondott emlékező imát, majd a jelenlévők – mások mellett Porga Gyula, Veszprém polgármestere – elhelyezték a megemlékezés virágait. A rendezvény később az Agórában folytatódott, ahol a Szentiványi János és Frankó Endre Veteránfilm című, a Puma-pilótákról készült dokumentumfilmjét vetítették le a legendás elődökre emlékezve.