A kőmanósereg a várba költözött, ahonnan különleges a panoráma – Mindkettőt mutatjuk (képgaléria, videó)

Nagy Győző és felesége, Erzsébet már sokak örömére épített mulandó alkotásokat köveket egymásra rakva, mindenféle rögzítés nélkül fura alakokat tengerpartokon, folyóknál, a Balatonnál. Ezekbe embereket, manókat, állatokat láthatunk bele. Talán azért is találják meg könnyen a gyakran élére fordított, kis felületen érintkező kövek közös egyensúlyát, mert már ötven éve biztonságot adó, otthonos érzés mindegyiküknek a másik léte, jelenléte.

A férj vágott bele korábban nem mindennapi, de nem is példa nélküli hobbijába, a kőrakásba, felesége kezdetben inkább kavicsképeket rakott ki, de már számos közös alkotásuk is született.

Meddig látható a kiállításuk a cseszneki vár palotaszárnyában? Ezt már többen kérdezték tőlük, és csak azt felelhetik ilyenkor, hogy ez a tárlat állandóan változó. A szél újrarendezheti a felsorakozott manósereget, sőt, összedőlhet amúgy is pár szobor, de időnként pótolják a megfogyatkozott csapat tagjait. Nagyéknak remek kikapcsolódás ez az elfoglaltság.

A No Motor fesztiválon, a játékos cseszneki természetjárásra hívó program idején is meglepte és csodálkozásra késztette a faluba látogatókat a kőmanók várba költözött világa. Jó a cseszneki házaspár műveinek hatására születő gondolatokban kicsit eltévedni, elkalandozni az amúgy is számos kaland tanúinak számító romok között. Amíg kő kövön megmarad.

A falak felfelé nyújtózkodását a cseszneki várban megszakította az idő vasfoga, ám így a sziklára kövekből épült erődítményhez épp jól illenek a hasonlóképp az idő, a gravitáció erejére figyelmeztető kőmanók, kőívek. Ha ledőlnek, alkotóik újat, másikat építek. Ahogy az életben többször újra kell kezdenünk dolgokat, rugalmasan alkalmazkodva a körülményekhez. „Nem akarom megállítani az időt, a gördülő köveket se, csak töredékrészeik csodáját megragadni" – állítja Nagy Győző.