Cudar fanyűvők és cuki ökoszisztéma-mérnökök a zirci gátépítők (videó)

A Covid alatt jöttek vissza a Cuhára a hódok, több gátat építettek Zircen. Az MTM Bakonyi Természettudományi Múzeuma vadkamerával éjszakai tevékenységüket felvette idén, nappal annak nyomait a gerinces gyűjtemény vezetője, Kovács Attila túrát vezetve mutatta meg az érdeklődőknek. Zirc központjából indultunk el és a patak partján sétálva félóra alatt odaértünk több kisebb után a nagy gáthoz. Már közben is látványos jelenlétét tapasztaltuk a rágcsálóknak: hódnyomok, jellegzetes nagyobbacska faforgácsok, kifaragott, kihegyezett végű, kidöntött fák szegélyezték utunkat. Több családjuk ismert a környéken, több generáció él együtt a hódoknál, egy-két kölyökkel gyarapodnak évente.

Megoldja a csobogást

Fontos segítőink vannak – szögezte le zirci előadásában egy természetőr. Kimondottan örül nekik a Cuhán, mert szerepük van abban, hogy ne száradjon ki a bakonyi patak, ezért áldásosnak tartja a hódtevékenységet. Az éghajlatváltozás okozta probléma a szárazság, így minden kis vizes élőhely fontos a Bakonyban. Arról már Kovács Attila beszélt a hódnyomok meglesése előtt, hogy ez az állat a gátakkal olyan helyeket hoz létre, amiket a kétéltűek igényelnek a szaporodáshoz párzási időszakban, így nemcsak az emberek segítenek például a békabölcső-teremtésben. A hód is mintegy érdekképviselője többek közt a tegzesek lárváinak, a szitakötőknek, a bolharákoknak, a sárgahasú unkáknak, amelyek most a környéken többen megtelepedtek, észlelhető megjelent egyedeik számának növekedése. 

Megértjük mindezt, ha tudjuk, mit is csinál tulajdonképpen hatékony mérnökként és tervei azonnali kivitelezőjeként a hód. Nem zárja le a víz folyását, nem akadályozza meg teljesen, csak lassítja, azaz megoldja a csobogást. Felduzzasztja a patakot egy-egy helyen, a meder kiszélesedik, ezért abban több barna varangyot látni, gerinctelenek többen megjelennek benne, ahogy a mocsár-, a láprétek növénytársulásai is, és virágok hajtanak ki újra, amik évekig csak lappangtak, azaz újraépül a biodiverzitás, a biológiai sokféleség, a természetvédelem alapja. Ehhez a hódgát biztosítja a megfelelő körülményeket, és majd még soroljuk a hódmunka további haszonélvezőit. 

Az üregvédelem miatt a nagy építkezés

A zoológus ismertetője szerint félénk állatról van szó. Éjszaka mozog csak, eléggé óvatos. Kontinensünkön őshonos, vadászták eleink húsa, értékes prémje miatt. Hazánkban a XIX. század közepén kipusztult, visszatelepítési program révén és természetes módon is megjelent tíz éve a Bakony peremén. Egy méteres a teste hossza, plusz a negyed-félméteres farka növeli azt. Tíz-harminc kilós lehet, növényevő, fakérget, rügyet, lágyszárúakat fogyaszt. Alkalmazkodott a vízben éléshez, vízhatlan a bundája, úszóhártyás a lába, pikkelyes, széles, lapos a farokbőre, annak kerek a vége. Nagy a foga, egész életében nő, tehát elpusztulna, ha nem tudna enni, rágcsálni. Hatvan centiméter átmérőjű fatörzset is ék alakban kifarag, azaz megrág és kidönt. A fűzfát, a nyárfát szereti leginkább. A fákat a víz folyásával szemben kitámasztja. Ötven-hatvan méteres gátjához használ még növényi szárakat és mindig kitapasztja hézagait sárral. Mestermunka, remek alkotás – kétség nem fér hozzá, mekkora a tudása. Ürege a partfalban van, és a víz alatt kell lennie a kivezető nyílásoknak ezért a duzzasztás, az üregvédelem miatt. Hódvárra csak akkor van szükség, ha alacsony a partfal.

A patak polgármesterei

A hódok mondhatni egy-egy patakszakasznak és partjainak polgármesterei, tavacskákat teremtenek élőlények találkozóhelyének. Javítják a vízminőséget, azzal, hogy rendszerük visszatartja az üledéket. A hódgátak haszonélvezői még a vidrák, a jégmadár, a tőkés réce, a nagy kócsag, a fekete gólya, a szürke gém. Azzal, hogy a hód a vízparti fákat, bokrokat kivágja, nem lesz ott sűrű bozótos, így fedezéket találnak a madarak. A holtfákhoz kötődő fajoknak szintén élőhelyet teremt a hód. Hálás lehet neki többek közt a kövi csík, a bodorka, mert növeli a halak táplálékbázisát. A lakosság viszont vegyes érzelmekkel viseltetik iránta. Kinek mi az érdeke. Az említett vízpuffer itató a nagytestű vadaknak, jó a környező területek gazdálkodóinak, mert javítja a talajnedvességet. A halak átvészelik segítségével az aszályos időszakokat. Ám jogos az aggodalom a kidöntött fák miatt. 

Anélkül, hogy ítéletet alkotnánk hódügyben, a kutató gondolataival zárjuk cikkünket: sok előnyük mellett tényleg jelentős károkat okozhatnak a fákban a hódok, ahol ez az embereket zavarja, ott lehet fékezni tevékenységüket, ugyanis természetes ellenségük, a farkas már nem él hazánkban.