Idén is az indokoltnál kevesebb nádat aratnak a Balatonon

A Balaton körül 1200 hektárnyi nádas található, amelynek harmadáról-negyedéről telente le kellene vágni a növényt annak megújulása érdekében, valamint vízminőség-védelmi okokból, de ez évek óta nem teljesül.
A korábbi években 60–80 hektárról, tavaly ennél is kisebb területről aratták le a nádat, és idén a tavalyihoz hasonlóan alakulnak a számok az OVF által közölt adatok szerint. A tavasszal beinduló vegetáció miatt február közepéig végezni kell a nádvágással.
A tervek teljesítését évek óta hátráltatja, hogy a tó nem fagy be, a vízügynek nincs saját aratógépe, a vállalkozók részéről pedig csekély az érdeklődés.
Az OVF tájékoztatása szerint a Balatonon is használt gépeket elsősorban a jégről, illetve szárazulatról végzett nádaratásra tervezték. A kis vízben, iszapos talajon történő vágás megoldható, de ilyenkor nagyobb a taposási kár.
Nagymértékben akadályozzák a munkálatokat az illegális stégek, bejárók, horgászkarók is – jelezte az OVF. Az ilyen akadályokkal tűzdelt terület nem aratható.
A balatoni nádvágásokhoz az illetékes Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósággal egyeztetve adja ki a mederkezelői hozzájárulásokat. Az OVF által közölt adatok szerint idén is több mint 70 kérelem érkezett tisztító nádvágásra önkormányzatoktól, intézményektől, szervezetektől, magánszemélyektől, strand- és kikötőüzemeltetőktől, valamint maga a vízügy is végeztet pályáztatás útján vízminőség-védelmi nádaratást.
Mintegy 22 hektár területen haszonnádat is aratnak. Tavaly 20,1 hektárnyi területről aratták le a nádat kérelmek útján, 8,5 hektárról vízminőség-védelmi céllal, és 22,7 hektárról haszonnádat vágva.
Az OVF közölte: „a balatoni nádgazdálkodási tervben foglaltak szerint évente 200–300 hektár learatása lenne indokolt, erre azonban az illetékes vízügyi igazgatóságnak jelen állapotban nem áll rendelkezésére elegendő infrastruktúra. Az igazgatóság évi költségvetéséből mintegy bruttó hárommillió forintot tud erre a célra elkülöníteni évek óta."
Tóth Viktor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet nádasokat is kutató tudományos főmunkatársa az MTI-nek hangsúlyozta, hogy rendkívül fontos lenne a balatoni nádas megújulását szolgáló rendszeres aratás a nád fennmaradása, a tó biodiverzitása, vízminőség-védelme, helyenkénti partvédelme és feltöltődésének lassítása miatt. Egy négyzetméternyi nád évente 3-4 kilogrammnyi helyben maradó biomasszát produkál, ha nincs aratva – tette hozzá. Rámutatott: a jelenlegi körülmények között csónakból, kézzel lehetne aratni a nádat, azonban ez nem hatékony. Természetbarát megoldásnak tartja egy-egy nádas időnkénti leégetését is, azonban megjegyezte: az uniós jogszabályok ezt nem teszik lehetővé.