Jubileumi kiadvány: mérlegen Veszprém megye gazdasága

A kiadványból kiderült, a top 300 cég közül első helyen áll a veszprémi Continental Automotive Hungary Kft., második a veszprémi Valeo Auto-Electric Magyarország Kft., harmadik a pétfürdői Nitrogénművek Vegyipari Zrt. Negyedik a veszprémi Valeo-Siemens eAutomotive Hungary Kft., ötödik a mezőlaki Adient Mezőlak Kft., hatodik az ajkai Napcsillag Kft.
Somogyi Istvánné, a VMKIK főtitkára köszöntője után Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter Az európai uniós források helyzete, megyei területfejlesztési célok és lehetőségek című előadásában kiemelte, a legfejlettebb hazai régió az egy főre eső nemzeti össztermék terén az uniós átlaghoz képest 153 százalékkal a budapesti. Cél, hogy a budapesti mellett is kialakuljanak gazdasági centrumok Győrben, Szombathelyen, Pécsen, Szegeden, Miskolcon, Debrecenben, Békéscsabán, mert a 9,7 millióból 5,1 millió ember a budapesti agglomeráció része. Az országon belül nagyok a területi különbségek, legfejlettebb a Nyugat és Közép-Dunántúl. 
Elhangzott, 2014-2020 között hazánkba az unióból a magyar társfinanszírozással együtt 13 ezer milliárd forint érkezett. Pozíciójavulás lesz, ha sikerül megszerezni a 2021-27-es időszak pénzeit, ami a hazai társfinanszírozással együtt mintegy 14 ezer milliárd forint, ebből közel 9800 milliárd forintot a hozzánk tartozó operatív programok adnak. A vidékfejlesztési program 4500 milliárd forintja megérkezik, jóváhagyta az Európai Bizottság, mely a vidék és a mezőgazdaság fejlesztését érinti. A magyar fejlesztéspolitikai célokat kell megvalósítani a kohéziós pénzekből, amiben a legnehezebb, hogy 2030-ra hazánk az EU öt legélhetőbb tagállama közé tartozzon. Cél a versenyképesség, az infrastruktúra javítása, a munkahelyteremtés, a régiós felzárkózás. Új program a digitális megújulás, mely érinti az iskolákat, az infrastruktúrát, közel 800 milliárd forint lesz erre. 
Még 2020 nyarán az uniós tagállamok vezetői létrehozták az Európai Helyreállítási Alapot, melynek forrásai a koronavírus utáni talpra állást segítik. Ez 2300 milliárd forintot jelent majd, ha hazánk meg tud állapodni az unióval, ellenkező esetben 70 százalékot kapunk. A Nemzeti Helyreállítás érinti például a digitalizációt, illetve a zöld energiákkal kapcsolatos átmenetet. – Hazánk jó felhasználója az uniós forrásoknak, ezért nekünk érdemes pénzt adni – mondta a miniszter, s hozzátette, a források jelentős részét itteni nemzetközi cégek hasznosítják. A tervek szerint 2023-ban mintegy 561 milliárd forintnyi uniós forrás érkezik, 2024-ben 748, egy évvel később több mint ezermilliárd forint. A pénzekért hazánk vállalta például az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) való együttműködés megerősítését. 

Megyénk gazdaságáról beszélt Dégi Zoltán, a NAV Veszprém Megyei Adó- és Vámigazgatósága igazgatója, Szántó Balázs, a KSH Adatgyűjtési Főosztályának vezetője és Markovszky György, a VMKIK elnöke is. 
Átadták a Napló és a VMKIK által alapított Év vállalkozása díjat is, amit nagyvállalati kategóriában Reisinger Győző, a veszprémi Locargo Kft. ügyvezetője, kisvállalati kategóriában Pichner Péter, a veszprémi it.hu-Macrotel Kft. ügyvezetője vett át Balla Emőke főszerkesztőtől és Németh Balázstól, a Mediaworks Hungary Zrt. megyei értékesítési vezetőjétől. Emellett átadták a Kutatás-Fejlesztési és Innovációs Díjat is, amelyet a Pannon Egyetem és a VMKIK alapított. Az elismerést Horváth Balázs, a veszprémi CoreComm SI Kft. ügyvezetője vette át Gelencsér András rektortól és Markovszky György kamarai elnöktől. Az ünnepségen utóbbiak együttműködési megállapodást írtak alá.