Veszprémben is véget ért az ökumenikus imahét

Hagyományosan nem hét, hanem nyolc napig tart az ökumenikus alkalom Veszprémben, a résztvevők a Krisztus-hívők egységéért imádkoztak. A záró istentiszteletet vasárnap tartották az Árpád-házi Szent Margit templomban, ahol Tornavölgyi Krisztián plébános üdvözölte a megjelenteket. Udvardy György veszprémi érsek köszöntőjében elmondta, az idei imahét anyagát a Közel-keleti Egyházak Tanácsa állította össze, nyolc napon át a napkeleti bölcsek története elevenedett meg előttünk. Az imahét vezérfonala ez az ige: „Láttuk az ő csillagát napkeleten, és eljöttünk, hogy imádjuk őt”. Mt 2,2 Tekintsünk a csillagra és engedjük, hogy bennünket is vezessen, mondta az érsek. Ő ragyogja be a mi sötétségünket, ő a mi világosságunk és megváltásunk.

Hafenscher Károly, a Magyarországi Evangélikus Egyház zsinatának lelkészi elnöke összegezte az elmúlt hetet, az ökumené jelentőségéről beszélt. Az ökumené krisztusi feladat mindannyiunk számára és lehetőség is a szétszakadott világban megtalálni az egységet, tisztelni a különbözőséget. Szólt arról, vajon mi, nyugati bölcsek, nyugati keresztények tudunk-e a napkeleti bölcsekhez hasonlóan térdet hajtani, Isten előtt leborulni. A lelkész Mt 11, 25-30 alapján hirdette Isten igéjét: „Abban az időben megszólalt Jézus, és ezt mondta: „Magasztallak, Atyám, menny és föld Ura, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és értelmesek elől, és felfedted a gyermekeknek. …. Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek”. Jézus dicsőítette, magasztalta a Mennyei Atyát, ma is kell, hogy hangozzék a dicsőítés. Jézus nekünk szól, rólunk, Isten gyermekeiről beszél, Isten kijelentette nekünk titkát. Az élet értelme, hogy Isten szeret minket, ebben a szeretetben élhetünk itt, a földön és ez a szeretet kiteljesedik majd életünk végén. Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, mondja Jézus. Nála letehetjük a terheket, nála van mindenre megoldás, továbblépés, újrakezdés, megnyugvás. 

Az imanyolcad ezúttal is közös imádsággal ért véget, majd a három felekezet lelkésze – Udvardy György, Hafenscher Károly és Závodi Zsuzsanna református lelkipásztor – áldotta meg a jelenlevőket.