Kárbejelentés: a történtek megfelelő megfogalmazása kulcsfontosságú

Ha jó a szerződés és az ügyfél kellő tájékoztatást kapott a biztosításközvetítőtől, akkor káreseménynél sem érheti hátrány. Ha a biztosított vagy a biztosításközvetítő hibázott valamiben, akkor fordul elő, hogy a biztosító nem fizet, ugyanis nem vállal minden kockázatra fedezetet. Peremiczki István tapasztalatai szerint rengetegen már a szerződés megkötésekor rossz adatokat adnak meg, nem valós értéken biztosítják vagyontárgyaikat. „Az úgynevezett újrapótlási értéknél jellemzően az emberek spórolás miatt adnak meg alacsonyabb összegeket, hogy ne kelljen akkora díjat fizetniük. Ám ilyenkor a kártérítés azzal lesz arányos. Avult értékről pedig akkor beszélünk, amikor a használt vagyontárgy aktuális, az értékcsökkenéssel együtt figyelembe vett értékét határozzuk meg. A helytelenül megadott értékelési mód és az alacsonyabb biztosítási összegek megadásánál beszélhetünk alulbiztosításról. Ilyenkor a helyreállítást önhibánkból nem tudjuk annyiból megvalósítani, amennyit a biztosító fizet” – fogalmazott a szakember és hozzátette: a gondok megelőzhetők megfelelően megállapított biztosítási összeggel, az értékváltozások nyomon követésével és bejelentésével. Megjegyezte: jóval nagyobb mértékűvé válik az alulbiztosítottság, ha újrapótlási értéknek az avult értéket adjuk meg.

Jó tudni, hogy a szerződő az, aki fizeti a biztosítási díjat, ám biztosított csak az lehet, akinek a vagyontárgy megóvásához érdeke fűződik. A biztosító káreseménynél többnyire utóbbinak fizet. Szerződéskötéskor fontos ügyelni arra, hogy az értékek jók legyenek és minden információt megadjunk a biztosítónak. Lakásbiztosításnál például fontos megemlíteni, hogy az ingatlan lakatlan-e, kik laknak benne, üzemel-e vállalkozás benne. Ha már megtörtént a baj, a kárbejelentést nem szabad összecsapni. A kár felfedezésétől számítva általában két munkanapon belül meg kell tennünk ezt. „Úgy kell megfogalmazni a káreseményt, hogy ne tudjon belekötni a biztosító. Ne legyenek benne olyan kétes félmondatok, amiket félre tudnak érteni. Tanácsadó segíthet kárrendezésnél, hogy a beküldött dokumentum szakszerű legyen. Egy-egy hiba miatt ugyanis nagyon elhúzódhat a folyamat vagy félresiklik az egész” – szögezte le Peremiczki István.

Ha nem jól adjuk meg a kárösszeget és csak a végén derül ki, hogy a helyreállítás jóval drágább, azt a biztosító nem nézi jó szemmel. Mindig érdemes fotókat is készíteni, mert a biztosító azt nézi, a káresemény hihető-e, megtörténhetett-e úgy, ahogy a panaszos jelezte. És mivel néha a leglehetetlenebb helyzetek is előfordulnak, csak képekkel lehet azokat igazolni. Emellett mindig kötelessége az ügyfélnek a kárenyhítés, azaz gondoskodnia kell arról, hogy a baj ne fokozódjon, újabb kár ne keletkezhessen.

A Pénzügyi Navigátor Tanácsadó Irodahálózatot (PNTI) szakemberei arra is felhívták a figyelmet, hogy számos biztosító termékei között megtalálhatóak már a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítások (MFO), amelyek megfelelnek a Magyar Nemzeti Bank szigorú szabályainak. Az egyik nagy előnyük, hogy új értéken fizetnek, ami azt jelenti, hogy a biztosító az épületek és az ingóságok szerződéskötéskor érvényes vagy becsült újjáépítési, újrabeszerzési értéke alapján fizet kártérítést.

A MNB által fenntartott PNTI-t számos biztosítással kapcsolatos panasszal keresik fel a fogyasztók. Akinek kártérítési igényét elutasította a biztosító, esetleg a kártérítés mértékével nem ért egyet, annak azt javasolják tanácsadásaikon szakértői, hogy tegyen írásos panaszt a biztosítónak. Annak elkészítésében segítenek. A panaszügyintézésben a PNTI díjmentes segítséget nyújt. Harminc napon belül pedig érdemi választ köteles küldeni az érintett társaság. Amennyiben azzal a károsult nem ért egyet, érdemes a vitás üggyel felkeresnie az MNB mellett működő Pénzügyi Békéltető Testületet.

Olvasóink fogyasztóvédelmi kérdéseiket más témákban is elküldhetik szerkesztőségünknek a [email protected] e-mail-címre. A szakértői válaszok lapunkban jelennek meg.