Városfejlesztési tervek Balatonalmádiban: itt lehetne Magyarország Szilícium-völgye?

- Sokan érezzük úgy a városban, hogy Almádi negyven éve csak nő, de nem fejlődik. Bár a térség parlamenti képviselőjének jóvoltából több milliárd forint érkezett a városba, melyből sport- és oktatási létesítmények újulhattak meg, hiányzik az egységes koncepció melletti fejlesztés. Úgy gondoltuk, hogy szükség lenne olyan városfejlesztési stratégia kidolgozására, ami irányokat mutat, konkrét ötleteket megfogalmaz, és a magántőkét is megérinti. A városban élő várostervező, Gauder Péter vezetésével körülbelül 30-35-en jöttünk össze, és rendszeres találkozóinkon sorra vettük a város értékeit, a problémáit, a fejlesztési lehetőségeit. Ezeket megszűrve alakultak ki a prioritáslisták a problémákkal és a vágyott jövővel kapcsolatban is. Így alakult ki tavaly novemberre az a koncepció-tanulmány és stratégiavázlat, melyet a képviselő-testület következő ülésén tárgyal majd – mondta el lapunknak Kajári Gyula tanácsnok.

A tanulmány Almádiban hat területet jelöl meg, az úgynevezett akupunktúra pontokat, ahol eltérő funkciókkal különböző fejlesztési célok valósulhatnak meg. Az adott területek konkrét fejlesztési lehetőségeivel külön munkacsoportok foglalkoznak tovább. Fejlesztési pontok a városközpont, a parti sáv, az óváros, Berény központ, a Köcsi-tó és környéke, és a Lozsánta.

- Mi életterekben és funkciókban gondolkodtunk. Vannak helyszíneink, melyekhez különféle funkciók passzolnak. Többféle fejlődési útban is gondolkodhat a város, szerintünk célként a lehető legjobbat kell kitűzni. Eszerint Almádi legyen egy meghatározó középváros, a térség kistelepüléseivel együttműködve a Balaton keleti kapuja, és ne Veszprém alvóvárosa. Vannak alapvetések: bármit tervezünk, ez a város az elhelyezkedése és fekvése miatt rövid és hosszú távon is a turizmusból fog élni. A turizmus viszont ne igénytelen tömegturizmus legyen, hanem legyen egészség- és szépségturizmus. Almádi vonzó lehetne például egy ortopéd- vagy egy kozmetikai klinikának. Egy másik funkció lehet a tudomány és oktatás területe: akár egy egyetemi kampuszt is ide lehetne hozni, de Almádi lehetne Magyarország Szilícium-völgye, erre remek területek vannak. Jöhetne ide több „tiszta” ipar, mondjuk szoftverfejlesztés vagy robotika – tette hozzá.

A beszélgetések során fölmerült, hogy nincs bérelhető iroda Almádiban, akár inkubátorházat is létre lehetne hozni. Szeretnék, ha városközpont összeolvadna a parti sávval. Ehhez átjárhatóbbá kell tenni a 71-es utat. Konkrét ötlet az aluljáró megnyitása a Balaton felé, hogy a téglafal helyett nyíljon tér a parkra és a Balatonra.

- Almádi egyedülálló értéke, hogy nagyon hosszú, hét kilométeres partszakasza van. Azt szeretnénk, ha ez Budatavától Káptalanfüredig teljesen átjárható lenne. Egybefüggő, azonos koncepció mentén kialakuló közösségi tér, ahol egy távolabbi jövőben nem a strandbelépő lenne a város legfontosabb bevételi forrása. A régi focipálya környékén egy modern, magas technológiai színvonalú vitorláskikötő létrehozását elképzelhetőnek tartjuk. Egy többségi városi tulajdonú, átjárható kikötőt képzeltünk el, ami a horgászoknak is a jelenleginél jobb körülmények között, hosszabb területet biztosít. Berény központban már beindultak a dolgok, hiszen a kolostor és a Magtár a kormány támogatásával megújulhatott. Ezekből országos hírű kulturális intézményt szeretnénk létrehozni. A Szent Ignác-templom előtt körforgalmat kellene kialakítani, ami kivezetné a Veszprémből érkező távolsági forgalmat a 71-es útra. A városközpontba vezető út tehermentesítve lenne, az alsó részéből akár sétálóutca is lehetne. A munkát addig folytatjuk, amíg a város össze tud állítani egy prospektust, ami az ide érkező befektetői szándék számára lehetőségeket, ötleteket mutat arról, hogy mit gondolnak a fejlődésről a városlakók. A Balaton ismét nagyon népszerű befektetési cél. Azt szeretnénk, ha az ide érkező befektető nem úgy forgolódna itt, mint elefánt a porcelánboltban, hanem észrevenné, hogy egy porcelánboltban van. Mi pedig megfogjuk a kezét és segítünk neki, hiszen van koncepciónk arra, hogy mit és hogyan kéne csinálni – mondta Kajári Gyula.

Az Almádi 30 stratégia tervei teljes egészében a május 28-i konferencián lesznek hallhatók, ha a jogszabályok lehetővé teszik, a személyes megjelenés lehetősége is adott lesz.